Sebestyén Balázs

A kölyökképű Sebestyén Balázs 2012-ben még csak harmincöt éves lesz. Elvált szülők gyereke. Édesanyja egészségügyi dolgozó, nevelőapja műszaki ember. Egy bátyja van. Apjával nem tartja a kapcsolatot. Belekezd a jogba és a szociológiába is, de Szegeden végül angol-kommunikációs szakon végez. Hat év Z+ után az RTL Klubhoz szerződik. Belsős televíziós munkatárs, aki sikert sikerre halmoz. Ma már eldöntheti, hogy mit vállal és mit nem. Ehhez le kellett húznia ezeregyszáz Balázs-show-t, amit a Sztárbox, majd a Pókerarc, a Celeb vagyok…, A széf, a Való Világ 4 és 5 követett. A lista korántsem teljes. A Dee Jaynél kezd rádiózni, majd jön a Danubius, most a Class FM-en ébreszt Vadon Jani és Rákóczi Feri társaságában. Szinte valamennyi műsora piacvezető. A kudarcot csak hírből ismeri. 2008-ban megjelent könyve is toplistás. Felesége szakmabeli, aki most Benett névre hallgató fiával van építészeti díjjal jutalmazott otthonában.  
Amikor felkértek erre az interjúra, arra kértem az illetékest, hogy beszéljen előttem alanyommal, ne menjek helybe a ló…ért. Megígérte. Nem tudhatta, hogy még aznap este összefutok vele egy áruházban, ahol nem hezitáltam, leszólítottam. Nem értette, hogy mit akarok tőle, amikor emlékezete szerint évekkel korábban szándékosan nem szálltam be abba a liftbe, amibe belépett, amiből arra a következtetésre jutott, hogy félek tőle. Kiábrándítottam. Megmondtam, hogy a konfliktus elől tértem ki – bár nem emlékeztem az esetre –, mert valamelyik műsorával kapcsolatban akarhattam beolvasni neki. Hitte is, meg nem is. Rövid felkészülést követően nem volt nehéz ráhangolódni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő sem volt ellenséges, bár sok helyen puhított az interjún. Hagytam. Annyira megnyert magának a találkozásunk alkalmából, hogy eszembe sem jutott az ellenkezője, és azóta sem bántam meg.

Tényleg alkalmazható megközelítési kulcs, hogy tekintselek egy szomszéd srácnak?
Igen.
És nem lesz kevés, ha csak ennyinek látlak?
Ne állíts idő előtt csapdát! Csak az egyszerűséget akartam érzékeltetni.
Oké. Mit tudhat rólad a szomszéd?
Szakmailag?
Kezdetnek jó lesz.
Hogy a tevékenységem nem diplomafüggő. Nincs az a papír, ami feledtetné, ha nem tudnék képernyőképesen három bővített mondatot elmondani.
Ez tehát megy?
Igen. Kameraképes vagyok. Nem fotogén.
Honnan szerezted az ismereteidet?
Havas budapesti iskolájában kezdtem, majd Szegeden négy év alatt elvégeztem, amire egyébként kettőt szántak a tanáraim. Angol-kommunikáció szakos bölcsészként volt módom beleszagolni a kereskedelmi televíziózásba. A karakteremre tehát nem csak az egyetem hatott.
Ez a Z+ időszak?
Igen.
Visszább az időben kit találnék?
A családomról nem szívesen beszélek, mivel nincsenek placcon, de azért nem őrzöm őket lakat alatt. Elvált szülők gyereke vagyok. Anyám egészségügyi dolgozó. A nevelőapám sokáig vezető hangmérnök volt a Parlamentben.
Mikor tűnt ki a látómeződből a vér szerinti?
Tényszerűen nyolcéves koromban. Akkor vált el anyámtól. A vezetéknév-egyezésnek nálam nincs nagy jelentősége.
Egy fiad van. Neki lesz testvére?
Szerintem nem.
Te is egyke vagy?
Van egy bátyám, de nem lesz fotó Tamásról és Balázsról a Best magazinban. Nem közszereplő.
Miért más a Való Világ epizodistáinak a megítélése, akiknek az életéből az összes érdeklődésre számot tartó titkot kiástátok?
A kettő nem összehasonlítható.
A bulvár mégis ezt diktálja.
Tegye. Provinciális. Szakmailag sokszor dilettáns és sokszor pofátlan. Törvényt nem ismerő, tehát nem betartó.
A Z+ Megálló című műsorának műsorvezetője a fent leírtaktól nem esett távol.
Igazad van. 18 évesen egy dühöngő kamasz voltam, akinek ráadásul mikrofont is adtak a kezébe! Nem túl szerencsés eset a nézőkön kísérletezni, de a nagyjából ezeregyszáz Balázs-show sokat csiszolt rajtam. Ma már tudom, mikor indulhat a fal.
A Pókerarc műsorvezetője nem látta ilyen tisztán a helyzetét Vágó István mellett?
Akkor már kezdett tisztulni!
A Friderikusszal készülő Legyen Ön is milliomos! kapcsán mit súg az orrod?
Sándort régóta elkerülte a tévé. Nem volt bolond kihagyni a felkínálkozó lehetőséget. Kíváncsi vagyok, Vágó és Fábry után mihez kezd majd a műsorral!
Volt már képernyővel összefüggő elvonási tüneted?
Nem. De nem is volt erre időm, miközben azt mondják az érintettek, hogy a bezáródó ajtók érzeténél nem éltek át súlyosabb élményt. Megértem őket, nem lehet könnyű, ez engem is utolér majd egyszer!
Nem inkább arról van szó, hogy másik iskolához tartozol – bejelentkezel, nem várod meg, hogy hívjanak –, ahogy ezt Stohl András leírta a könyvében?
Nem. Amit Stohl mond, nem igaz. Értem, hogy pénzre van szüksége, de ezt nem hazugságokkal kellene beszereznie.   
A tévedés kockázatával állítom, hogy így egy kiegyensúlyozott ember beszél belőled.
Sok melóval tanultam meg áthidalni a munkámból adódó iszonyatos labilitás és a családi biztonság közötti szakadékot.

A Havas-féle iskola mit adott ehhez?
Hogy meg tudom különböztetni műfajilag a riportot az interjútól. Semmit. Szakmailag nulla jelentőséggel bírt, hogy három televíziós gyakorlat alapján Bányai Gábor kielemezte, hogy miért tettem nulla harmincnál keresztbe a lábam. Ezek az iskolák arra valók, hogy a tulajdonosaik baromi jól kereshessenek, miközben a havertanároknak munkalehetőséget biztosítottak. Bebifláztatták velem a műfajokat, miközben keveset törődtek az adottságaimmal. Szerencse, hogy a Z+ révén kipróbálhattam magam.
Milyen adottságaid vannak?
A külsőségek lényegtelenek. Nézd meg a Tillát, meg a Vitrayt! Két merőben eltérő alkat, mégsem volt gátja, hogy az egyik a kereskedelmi, a másik meg a közszolgálati televíziózásnak lehessen az emblematikus alakja. A kommunikációs készség és az empátia számít. Nem fontos, hogy szeressenek, ha reakciót váltasz ki a nézőből.
Érdekel, amit csinálsz?
Sokszor megvádolnak az ellenkezőjével, de tévednek.
Mi foglalkoztat?
Szeretem a kereskedelmi televíziózást. Szakmailag ebben szocializálódtam.
Tessék?
Tele van drámával és katarzissal. Meg örömmel.
Lehet, hogy vaskalaposnak tűnök, de az ideálos orvos – mint amilyen az apám volt – nem a kórházát szerette, hanem a gyógyítást.
Nem tudom. Végleteket élek meg annak függvényében, hogy kvízt vagy rádióműsort vezetek, amihez nincs se ideológiám, se misszióm. Kielégít, ha reggelente egymillió ember teker rám, akiket reményeim szerint talán szórakoztat is az, amit csinálok!
Fontosak a számok?
A kereskedelemi televízióban? Főmű­sor­időben? Nagyon. A mutatóim pedig kitartóan jók, már-már kijár egy jókora bukta, amitől a műsorkiválasztás és a kreatívok mellett a programigazgató óvott meg! Hálás is vagyok neki ezért!
Mi való neked és mi nem?
Úgy érzem, az RTL-en bizonyítottam annyit, hogy dönthessek.
Mi nem áll jól?
Kapásból hármat is mondok: X-Faktor, Szombat esti láz, Csillag születik, tehát a klasszikus értelemben vett, a határokat szigorúan betartó műsorvezetői feladatok. Szeretek állást foglalni, félcinikusan kiszólni vagy direktben összekacsintani a nézővel. Nem is olyan rég lovászfiúnak öltöztettek a Való Világban, én meg azokkal röhögtem, akik visítva mutathattak rám otthon a képernyő előtt.
Nem vagy a kelleténél engedékenyebb magaddal?
Mire gondolsz?
A Celeb vagyok, ments ki innen! című sorozatra, ahol a Domb című könyv fasisztoid tulajdonságokkal megáldott őrmesterére emlékeztettél, igaz, softabb kiadásban.
Jó példa. Tényleg nem átallottam egy hernyócsípéssel küzdő fotómodellnek a szállodám lépcsőjéről kiosztani a feladatát. Ha elvállalta, csinálja!
Tényleg nem egy jól felszerelt üvegházban voltatok?
Argentin őserdőben voltunk, ahol Győzike kivételével mindenki tudta, hogy nem öncélúan egzecíroztatok, tehát nem sértődtek meg.
A csoportterapeutájuk voltál?
Ez akkor is erős túlzás, ha szerintem nem volt érzéketlenség a részemről, amikor nem hullattam könnyeket Zimány Lindáért, akit megcsípett egy hernyó.
Komáromi Endre évekkel ezelőtt azzal paterolt ki egy magából kikelt operatőrt egy mentőautóból, aki arra hivatkozott, hogy a nézőknek jogukban áll megtudni, milyen sérülést szenvedett el egy híresség, hogy ennél sokkal előbbre való, hogy életben maradhasson.
Álszent vagy. Nem tetszel. Volt orvosi felügyelet. Nem kínzókamrába vittük őket.
Képes lennél kérésre megvárakoztatni az empatikus készségedet?
Olyan bonyolultan kérdezel. Nem értelek.
Várószobába száműzhető a beleérző képességed?
Nem eszement hülyékkel dolgozom. Műsorkészítő vagyok. Ha szükséges, szólok annak, akit erre a feladatra szerződtettek.
Például Vadon Janinak. Ő honnan van?
A Z+-ból. Benne volt abban a bizottságban, amely eldöntötte, hogy televíziózhatok-e.
Bocs, de egy ottfelejtett világosító benyomását kelti nekem.
Ezzel arra utalsz, hogy nem túlságosan képernyő-kompatibilis?
Lehet.
Megtéveszt a kinézete. Szerethető agya van.
A Morning Show főnökeként neki reagálnia kell rád, míg Rákóczi Feri addig hallgat, amíg meg nem engeded neki, hogy mondjon egy jót.
Szerepek vannak. Van első, második és harmadik ember. Mindenkinek tisztában kell lennie a helyzetével. Mindketten kiválóak abban, amit csinálnak!
Professzionálisan birizgálsz.
Lehet.
Ez nem öncélú?
Nem. Szórakoztatni akarok.
És, ha a rendező Argentínában 24/48 órás cserét írt volna elő?
Nem mentem volna bele. Nem erre szerződtem. De szóba sem került, mert az RTL-nél mindenki tisztában van a dolgával.
Mindig tudod, hogy mi jó és mi nem?
Tudok a néző fejével gondolkodni.
Ami egyben azt is jelenti, hogy szívesen nézed a produkcióidat?
Ritka kivétellel igen.
Lennél X-Faktor zsűritag?
Nem. De a Csillag születik már bejönne. Ha lenne újabb Sztárbox, nem vállalnám a kisgatyát. Tudatosan választok. Felmérem, hogy mit gondolhat rólam a szerepvállalásom alapján a néző.
Ettől még tropára verték Rékasit.
Igen. Jó mulatság volt, ami ezzel együtt kevés volt, hogy megtáncoltasson, vagy megvacsoracsatáztasson a csatorna.
Rosszul rémlik, hogy Rékasi lelke nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett?
Arra emlékszem, hogy bement az öltőzőjébe, amire lefújták a meccset.
Téged nem zavarna, ha odaállnék szemüvegben, túl az ötvenen?
Szívesen megnézném, ahogy miszlikbe aprítanak…
-… tehát nem mondanád, hogy nem jó ötlet?
Nem. Ha önként eljönnél, és lenne ellenfeled, hajrá!
Nem lenne belőlem a kövér lány a Z+-os Megállóból, aki egyedüliként fáj neked abból a sorozatból, amit bosszúból egy kirúgott alkalmazott feltett az internetre Sebestyén Balázs, a Tahó címen, ahol szándékosan aláztál egy ducit?
Nem. Lehet, hogy felhívnám a figyelmed a meccs előtt, hogy kétmilliónyian néznek, de ha már kezet fogtál az ellenfeleddel, nincs visszaút.
A törülközőt, ha nagyon véreznék, azért bedobnád?
Van, akit erre szerződtetnek. Nekem más a dolgom.

Egyszemélyes műsor?
Nagy kérdés. Nem tudom, hogy megvalósítható-e közéleti, politikai tartalom nélkül.
Tételezzük fel, hogy nem. Továbbmehetünk ezen a vonalon?
Azon mérem az öregedésem, hogy egyre jobban foglalkoztat a politika. Nem elsősorban egzisztenciális okokból, hanem az állapotok miatt. Karácsony előtt indítottunk egy rovatot a rádióműsorom honlapján, amelyen mindenki feltüntethette, hogy mit tud adni, illetőleg, hogy mire lenne szüksége, és testközelbe kerültem a mélyszegénységgel.
Nem vagy te egy külvilágtól hermetikusan elzárt limuzinsztár?
….A munkám során rengeteget találkozom emberekkel.
A Megállóban idétlenkedő Balázs lehet, hogy tapasztaltabb volt?
Tizennyolc évesen? Nem. A családi hátterem miatt hosszú ideig kellett gyűjtenem az első farmerra, ami egyébként baromi ronda volt a mai szememmel, régebben falba ütközött volna a fenti e-mail, ami most, hogy van gyerekem, betalált.
Benett magánbölcsődébe jár?
Nem. Otthon van az édesanyjával.
A nejedet munkahelyi szerelemnek köszönheted?
A Z+- ban ismertem meg, ahonnan én korábban, ő később jött el. Nagyjából hat éve jöttünk össze. Szerethető agya miatt dolgozom vele a rádióban. A szerkesztőm.  
Létezett csajozós Sebestyén?
Nem. Másképp igazoltam ön.
Hogyan?
Partikkal, dedikálásokkal, forgatásokkal, műsorokkal.
A Szigorúan bizalmas! című könyved annak dacára ment el ötvenezer példányban, hogy Ernyey Bélával, vagy a nekem nem túl izgalmas Hevesi Tamással beszélgettél. Mi érdekeset találtál bennük?
Egyrészt ők is izgalmasak szerintem, másrészt mások is szerepelnek a könyvben, és én erre nagyon büszke vagyok! A könyv mögött állt egy szponzor, aki a megjelentetésben segített, neki is voltak személyekre szóló elvárásai! Ha lesz következő, azt már biztos, hogy magánkiadásban csinálom!
A Friderikusznak volt egy kötete, ami az előszót leszámítva üres lapokból állt. Mennyiben menne el, ha te állnál mögötte?
Üresen?
Igen.
Talán harmincezerben. (Nevet).
A te neved mit fémjelez?
Nem tudom.
Van valami titkod?
Van, de nem megfejthető. Adottság.  Kaptam!  Nem az én érdemem!  
Ha isten adta, el is veheti…
Ha levágják kezem, lábam… Nézd, én úgy gondolom, létezik egy felettünk álló Teremtő Erő, ami mindenkinek ad valamilyen tehetséget! Csak sokan gyávák ahhoz, hogy kövessék a tehetségük által kijelölt utat!
Szerencsés vagy?
Nem. A szerencse szerintem csak a felkészült embert támogatja.
Mit mutat a nagy autód és az építészeti díjjal kitüntetett házad?
Az élet élvezetét.
Devizaadóssággal járt?
Nem. Forintossal. Lejáratkor fizetek, de a hitelösszeget a keresményemmel együtt időközben megforgatom. Nem szeretem, ha áll. A tőzsdézést néhány barátomtól vagy három éve tanultam meg. A kisebb rizikóval járó hosszú távú tendenciákat – elsősorban ázsiai, de van benne hazai piac is – könnyebben figyelem, amióta felhagytam a pókerrel.
Nagyon irritál, hogy a bulvármédia nem hagy békén, hogy a szó szoros értelmében a házadhoz megy?
Annyira fontos voltam, hogy kiderítették a címem – lekérték a földhivataltól a papírjaim, amiket balga módon a saját nevemen jegyeztem –, és egyszer arra lettem figyelmes a nappalimból, hogy két idegen kóvályog a kertemben. Futás közben nem beszélgettünk sokat. A magánéletem súlyos sérelme miatt pert indítottam…, ami még ma is tart.