It’s up to you, New York, New York

Fennállásának közel 120 éve során minden megtörtént a Palotával, ami csak megtörténhetett. Az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán álló épület 1894-es megnyitása óta nemcsak architektúrája, de kulturális jelentősége miatt is meghatározó Budapest életében. Kávéháza a leghíresebb korszakában, az 1900-as évek elejétől az első világháború kitöréséig írók, újságírók, művészek központjaként funkcionált, ma pedig a tehetős és igényes külföldi vendégek körében rendkívül népszerű.

A Palota az építtető New York Life Insurance amerikai biztosítótársaság után kapta a nevét. Tervezésekor a külső és az enteriőr tekintetében is egyetlen irányelv volt mérvadó: minél pompásabb, annál jobb, a pénz nem számít. Az olasz reneszánsz stílusjegyeire támaszkodó, eklektikus épületet Hauszmann Alajos tervezte, és a Korb Flóris, Giergl Kálmán páros segítségével építette fel. Odabenn minden fényűző, csupa márvány, bronz, bársony és selyem volt. A városi legenda szerint a megnyitó estéjén a bohém Molnár Ferenc barátaival ellopta, és a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy azt többé ne lehessen bezárni. Ekkor vette kezdetét a New York aranykora: a karzaton Osvát Ernő szerkesztette a Nyugatot, a „veseasztalnál” a kritikusok Szomaházy István vezetésével eleven írókat fogyasztottak reggelire, Bródy Sándor ült a Pesti Napló asztalánál, és ide járt írni Ady, Kosztolányi, Karinthy, továbbá mindenki, aki számított akkoriban. A huszadik század viharos évtizedei a New Yorkot sem kímélték: a legrosszabb időkben, a második világháború után krumplit és melaszt árultak falai között, aztán volt sportszerbolt, utazási iroda és étterem – Hungária néven. Eredeti fényét csak a kétezres évek elején a jelenlegi tulajdonos olasz Boscolo-csoportnak sikerült visszaállítania. A New York ma a nemzetközileg is mértékadó U City Guides utaskalauz szerint a világ legszebb kávéháza.

A két világháború között még a „mélyvíznek” nevezett szuterénrészben várta előkelő, főként arisztokrata vendégeit a legendás kávéház étterme, ma egy elegánsabb, központi részen kapott helyet a New York Salon fine dining. A Wolf András séf nevével fémjelezett étterem lépésről lépésre halad kitűzött célja, a Michelin csillag(ok) megszerzése felé, holott nem a legkönnyebb, már kitaposott utat választotta. Egészen új árnyalatot kevert ki a kulináris élvezetek palettáján, amikor bevezette az esszenciális magyar gasztronómia fogalmát. Wolf és a Salon filozófiája azon alapul, hogy a tradicionális, magyar ételek receptjeinek lényegét ragadja meg. Az íz, a szín, a textúra, az illat és a forma művészi harmóniájából a tiszteletre méltó, hagyományos magyar íz az egyetlen állandó elem, míg az egyéb jellemzők szabadon változtathatók. A kreatív alkotás eredményei a klasszikus konyha értékeit megbecsülő, ám az új trendek iránt is nyitott ételek. Az újat a hagyományossal ötvöző étterem úttörő munkájára a nemzetközi színtéren is felfigyeltek. A Salon az idén Michelin-ajánlást kapott, és felkerült a másik nagy francia gasztrokalauz, a Gault & Millau top tízes listájára. Egy vacsora itt nem puszta élvezetet jelent, hanem izgalmas kalandot a kulinária világában. Az aranyévekben társasági jelszó volt, hogy: „színház után találkozunk a New Yorkban!”, míg 1914-ben át nem alakult arra, hogy „a háború után találkozunk a New Yorkban!”. Ma béke van, Budapest kulturális élete pezseg, a New York pedig a régi fényében tündököl. Talán itt lenne az ideje visszaállítani az eredeti jelszót.