Szellemek márpedig léteznek...

A film és a musical ugyanaz a történet, két külön(leges) élmény. Aki a filmet szerette, a musicalt is szeretni fogja, anélkül hogy megpróbálná összehasonlítani a kettőt, mert nem lehet és nem is érdemes. Aki nem szerette a filmet, szeretheti a musicalt, mert bár a film és a musical szövegkönyvét és forgatókönyvét ugyanaz a Bruce Joel Rubin írta, két teljesen más világot tár a nézők elé. A színdarab nem csak a daloktól és a plusz jelenetektől, show-elemektől válik mássá, mint a film. Vannak olyan részletek, amelyek egy filmben kivitelezhetőek, a színpadon nem, vagy ha mégis, teljesen más hatással vannak a közönségre, amely élőben látja ugyanazt a trükköt, ami a filmvásznon talán fel sem tűnt neki.

"A Broadway és a West End előadások kicsit egy színházi filmre emlékeztetnek, 90 százalékban technikára épülnek, a mi előadásunk sokkal közelebb áll egy nagyon átütő, erőteljes zenés színházi produkcióhoz, amelyben a főszerepet az emberi érzések, és azok nagyon erős, táncos megjelenítése kapja" - magyarázta a darab rendezője Kerényi Miklós Gábor, aki a Ghost egy új, non replika változatát állította színpadra.

A színészeknek is teljesen új kihívást jelentett, hogy speciális effektekkel teletűzdelt jeleneteket kellett betanulniuk, a cél mégis az volt, hogy a nézőket a történet, és ne a technikai trükkök kössék le, pontosabban, hogy a színészi játék és a különleges audiovizuális megjelenítések "összeolvadjanak". "A színpadon természetesen megjelennek olyan "csodák" is, mint a zárt ajtókon való átjárás, vagy a Metró Szellem fantasztikuma, amivel képes a metró vonalakat megváltoztatni, tárgyakat mozgatni. Ez a darab a varázslatos és a valóságos dolgok furcsa, különleges keveréke" - véli KERO.

A természetfeletti és a technika kéz a kézben jár a Ghostban, és ezt a színészek és az alkotók egyaránt tapasztalják. "Mindig  próbáltunk haladni a korral, a technikai berendezéseink, gépeink mindig korszerűek voltak, 2013-ban azonban eljutottunk oda, hogy olyan csodálatos eszközöket is alkalmazunk a színházban, mint a vetítőgépek, lézerek, távirányításos technikai újdonságok, amelyek segítségével megpróbáltunk egy nagyon korszerű, látványos előadást létrehozni" - mesélte Somfai Péter az Operettszínház műszaki igazgatója.

"Amellett, hogy a Ghost igazi látványszínház és a technika segítségével a néző számára még élvezetesebbé válik az előadás, ez számunkra egy újabb szakmai kihívást jelentett, amibe örömmel vetettük bele magunkat, hiszen ezzel még egy lépést tehetünk a szakmai fejlődés útján. Ez a musical egy remek lehetőség arra, hogy olyan új látványelemeket, vizuális effekteket vigyünk fel a színpadra, amik újdonságnak számítanak, ügyelve arra, hogy a színészek játéka, a zene, a díszlet, és a technika teljes összhangban legyen, és együttesen nyújtson igazi színházi élményt"  - véli a műszaki szakember, aki hangsúlyozta, nem jó, ha az előadás hangulatából a nézőt kizökkenti egy effekt, vagy egy technikai trükk, hanem azoknak az előadás szerves részévé kell válniuk. "Az ilyen típusú, technikailag "megbolondított" előadás sokkal nagyobb figyelmet és koncentrációt igényel a színészek és a technikai szakemberek részéről egyaránt" - tette hozzá az Operettszínház műszaki vezetője.

"A Ghostban újdonság és ezért számomra szakmai kihívást jelent, hogy speciális effekteket alkalmazunk a zenében. Ebben a produkcióban nem csak a zenekar játszik, hanem samplereket is használunk, számítógépekkel dolgozunk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egyszerűen egy zenekart irányítani. A Ghost egy abszolút 21. századi musical, audiovizuális trükkökkel, ez azt jelenti, hogy minden színpadi effekt a zenében is megjelenik" - véli Balassa Krisztián, a musical zenei vezetője, aki azt is elárulta, hogy a budapesti Ghost zenéjében is újdonság a külföldi előadásokéhoz képest, mivel engedélyt kaptak pár módosításra, így az operettszínházi előadás zenéjében az amerikai és az angol vonal elegyéből alkotottak valami egyedit.

A Ghost zenéjét egyébként Glen Ballard és az a Dave Stewart szerezte, akit bár producerként, zeneszerzőként és üzletemberként is világszerte nagyra tartanak, a közönség leginkább a Eurythmics tagjaként ismerhetett meg. "A filmben a közeli felvételek segítségével könnyen betekintést engedhettünk a nézőknek a szereplők belső világába. A musicalekben azonban nincsenek közelik, és csak a dalok segíthetnek jobban megértetni a történet lényegét, ezért nagyon nagy szerencsénk volt, hogy olyan tehetséges zenészekkel dolgozhattunk együtt, mint Dave Stewart és Glen Ballard. Ők, ketten remekül átlátták a történet mély érzelmi szálait, és csodás dalokká formálták azokat." - mondta zeneszerző társairól a film és a musical szövegírója, Bruce Joel Rubin.

A technikai újdonságok mellett az érzelmi szálak a budapesti előadást is átszövik, ám úgy, hogy közben nem válnak érzelgőssé, a történet végig izgalmas tud maradni még annak is, aki ismeri a sztorit. A darab alkotói úgy vélik Magyarországon még nem használtak ennyi technikai eszközt egy színdarabhoz.

Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője szerint, a színház, a film és a zene ilyen különleges egyvelege sem jelent meg eddig színpadon, ennek ellenére ennél a musicalnél is igyekeznek a színészi játékra és az emberi érzelmekre fektetni a hangsúlyt. "Bár divatos téma a "szellemesdi", népszerű színpadi eszközzé vált a LED fal és a különböző vetítésfajták, nagy zenés színházi produkciókban mindenfelé egyre divatosabbak a technikai különlegességek, számunkra ez a darab itt és most, 2013-ban elsősorban mégis az emberek közötti kapcsolat mindent fölülíró szépsége, a szerelem legyőzhetetlen ereje és a barátság elvesztésének szörnyű fájdalma miatt oly nagyon fontos. Úgy érezzük a Ghost című musical kiváló egy komoly és egyben nagyon szórakoztató játékra, slágergyanús zenékkel, remek főszereplőkkel. Egy nagyon emberi történet földöntúli elemekkel, sok-sok látvány-meglepetéssel, nem kevés öniróniával és rengeteg érzelemmel. Ez így, együtt az a Ghost, amit mi szeretünk, és jó szívvel ajánljuk Mindenkinek!"

A Ghost kettős szereposztásban látható a Budapesti Operettszínházban 2013 május 31-étől. Sam Wheatet Dolhai Attila és Kerényi Miklós Máté alakítják. A szkeptikus Molly-t, akinek a szerelem bizonyítja be, hogy mégis létezik természetfeletti erő, Vágó Bernadett és Muri Enikő játssza. Oda Mae Brown szerepében Szulák Andrea és Peller Anna látható, segítői, Clara és Louise Vörös Edit, Bori Réka, Kisfaludy Zsófia és Czigány Judit. A szerzők jóvoltából nem is annyira negatív, inkább a mai, pénzéhes kor áldozata Carl Bruner, akit Mészáros Árpád Zsolt és Szabó Dávid kelt életre a színpadon, a másik negatív figurát Willie Lopezt Németh Attila és György-Rózsa Sándor alakítja. Kórházi szellemként Földes Tamás és az Operettben először játszó Józsa Imre látható, a különleges Metró szellemet pedig Szabó P.Szilveszter és Brasch Bence alakítja. Miss Santiagóként és még számos más szerepben a darabban Siménfalvy Ágota és Ullmann Zsuzsa, Furgesonként pedig Dézsy Szabó Gábor tűnik fel. A jelmezeket Velich Rita készítette, a díszlet Khell Csörsz munkája, a koreográfiákat Tihanyi Ákos álmodta meg, a darab karmesterei Makláry László és Balassa Krisztián - aki egyben a produkció zenei vezetője is. A szöveget Müller Péter Sziámi fordította, a darabot Kerényi Miklós Gábor rendezte.

A premieren hatalmas sikert aratott produkció júniusi előadásaira gyakorlatilag már a magyarországi bemutató előtt elkeltek a jegyek, ezért júniusban három alkalommal, hétvégén délután plusz előadásokat iktatott be a teátrum - így a nézők ebben az évadban még 17 alkalommal tekinthetik meg a Ghostot, de ha már nem jutnak jegyhez, akkor a következő szezonban bérletes előadásként is megtekinthető a musical - a sorozatok már kaphatók!