Becsei Áron: Az idő ura

Ha első olvasatban mindez egy kicsit hihetetlennek tűnik, hozzá kell tennem, hogy ez a hír is csak részben igaz. Ugyanis a jól szituált megrendelő hiába kopogtat Becsei úr páncélajtaján, mert ha a vételár felét nem képes letenni előlegként, majd nem tud legalább tizenkét hónapig várni, sohasem ketyeg a csuklóján ez a platinatokba bújtatott, unikális időmérő. És ami a legmeglepőbb a történetben: Áron nem az adóparadicsomi Monte Carlo egy, a jachtkikötőre néző, többszintes penthouse-ában álmodja meg óracsodáit, hanem Gazdagréttől párszáz méterre, egy családi házban. Igen, jól értették, annak a lakótelepnek a közelében, ahol oly sok éven át forgatták a magyar Dallast, a középszerű embertípust oly nagy empátiával ábrázoló, Szomszédok című posztszocialista tévéeposzt.

Gazdagréten már egész csinos panelt lehet kapni a legolcsóbb órám áráért - avat be relativitáselméletébe a Mester, és érzem, hogy nem viccel. Sőt, az egész beszélgetés alatt nem viccel. Mintha a szakmája nem is engedne meg más közlési módot, mint a tárgyilagosságot. Így aztán mindvégig snájdig, németes a társalgásunk. Vagy inkább stílusosan: svájci. Igen, ez a helyes jelző. Áron halk és precíz, mint egy finom, svájci karóra.

EGY ÓRÁSDINASZTIA HARMADIK SARJA

Az órákkal való foglalkozás, az idő urainak szeretete egész a nagyapámig nyúlik vissza. Ő Délvidékről földművesként jött fel Pestre, mert nem elégítette már ki az ottani sivár élet. Önszorgalomból, autodidakta módon tanult órásnak, és néhány év alatt olyan hírnévre tett szert, hogy lassan már csak órás kuncsaftjai kezdtek lenni, a fél város hozzá hordta a problémás darabokat. Apám aztán folytatta a mesterséget, és így lettem én is órás. Egy órásdinasztia harmadik sarja. Engem viszont a javítások és a restaurálás helyett az óraépítés kezdett egyre inkább érdekelni. Rengeteget tanultam, bújtam a szakirodalmat, a katalógusokat, és apám is hamar észrevette, hogy más irányba, inkább a dolgok újraálmodása felé húz a szívem. Ezért is vitt magával különböző műhelyekbe és Európa több óramúzeumába is, amelyek közül a bécsi a kedvencem.

Miért éppen Bécs?

Mert ott van a legtöbb kedvemre való darab kiállítva. Mindig is csodáltam az ismert óra-kreátorokat, és ahogy elmélyültem a szakmában, egyre inkább azt éreztem, hogy meg kell fejtenem a titkukat.

És sikerült?

Nagyon úgy néz ki, hogy igen. Hiszen én vagyok az egyetlen magyar óraműves, akit beválasztottak az AHCI-be, a Független Órakészítő Mesterek Klubjába. Ez óriási megtiszteltetés, és én igyekszem ennek a kitüntetésnek megfelelni.

Ennek a gyönyörű karórának, amit éppen a kezemben tartok, minden egyes apró darabját Ön készítette?

Nem. Természetesen az öntést és ezt a művészi vésést nem magam csinálom, hanem a megrendelővel való egyeztetés, közös rajzaink alapján adom ki megmunkálásra. De ezenkívül mindent. A mutatókat, az egész szerkezetet, minden egyes tengelyt, fogaskereket, rugót és még ezer apróságot, amitől különlegessé válnak az óráim.

TÍZ ÉV ALATT KILENC ÓRA

Évente hányat tud elkészíteni?

Kettőt-hármat. De ha nagyon egyedi darabról van szó, csak egyet.

A legdrágább óráiból hány darab alkot egy szériát? Húsz-harminc? – most látom először elmosolyodni a beszélgetésünk során.

Nézze, nekem is csak egy életem van, ugyanúgy, mint Önnek vagy bárki másnak. Ha egy modellen egy évig dolgozom, maximum kilenc darabot tudok egy sorozatból megcsinálni. Hiszen a tervezéssel együtt így is tíz év megy el velük az életemből. Ez hosszú idő, és ez után már szeretnék egy új kreációval foglalkozni.

Miért nem ad ki belőlük párat más tehetséges, fiatal mestereknek bérmunkába?

Mert maximalista vagyok és csak a saját munkámban hiszek. Ha valaki más csinálna egy Becsei-órát, talán más precizitással vagy alázattal nyúlna hozzá, és akkor már az lenne az érzésem, hogy csak dizájner vagyok vagy közvetítő. Ez zavarna. Meg az a tudat is, hogy becsaptam valakit, egy vevőt, aki bízik bennem.

A nagy óraházak hogy csinálják? Louis Cartier például azért kreálta 1904-ben argentin pilóta barátjának, Alberto Santos Dumont-nak az első karórát, mert a századeleji, szűk gépekben körülményes volt az időmérés. Egyetlen darabot tervezett neki. Ma mégis milliók hordanak Santost a Cartier-től. Például én is. Ebben a pillanatban is.

Igen, látom. De ne haragudjon meg, az Ön karórájának semmi köze sincs az én egyedi kronométereimhez. A Santos ma már tucatáru.

Egy nem tucat árú tucatáru?

Szóról szóra. És ez a legtöbb nagy óragyártó titka. A névvel való kereskedés. Természetesen ők is a legjobb anyagokkal dolgoznak, de gyakran vesznek át egymástól kész gyártási paneleket, alkatrészeket, sőt teljes szerkezeteket is. Így aztán távolról sem beszélhetünk az ő esetükben egyedi óragyártásról.

De talán éppen a tömeggyártásban rejlik a valódi üzlet, nem?

Számomra semmi esetre sem. Nem azért, mert nem szeretem a pénzt. Hanem azért, mert nem akarom növelni a szériaszámokat, és nem vagyok hajlandó kiadni a kezemből a gyártást.

Rögtön ilyen különlegesen drága darabokkal kezdte?

Nem, eleinte más izgatott. Stílusban az empire, nagyságban pedig a mindenkori legkisebb. Látja, például itt a képen az egyeurós érme jóval nagyobb, mint az első miniatűr Zappler órám.

És a tourbillon?

Az a második darab, ami elkészült.

Kinek tudta megmutatni az első két kronométert? Hiszen abban az időben még merőben más dolgok voltak fontosak a magyar újgazdagok számára: autók és hajók, repülők és pincsikutyák, de semmi esetre sem a világ legkisebb órája.

Elkezdtem kiállításokra, szakvásárokra járni, és meglepetten tapasztaltam, hogy a legnagyobbak összedugják a fejüket, ha látják a munkáimat.

MINDEN DARABOM EGY KORTÁRS MŰVÉSZETI ALKOTÁS

Mit szóltak az AHCI szakemberei, amikor először látták az óráit?

Eleinte nem akarták elhinni, hogy kezdő vagyok, de amikor megtudták, hogy 25-26 évesen lettem kész az első két darabbal, elámultak.

És rögtön megkezdődött az irigykedés, az ellehetetlenítés? Hiszen olyan területen járt, ahol milliós árakról beszélünk, frankban és euróban is.

Épp ellenkezőleg. Azonnal felkaroltak és befogadtak. Segítettek kiállítani Bázelban. A Baselworld a világ legkomolyabb óra seregszemléje.

Mit gondol, miért támogatták?

Talán mert furcsa volt számukra, hogy egy fiatal srác a szabadidejét nem bulizással tölti, hanem valami olyat tesz le az asztalra, amire még ők is büszkék lennének. Vagy csak azért, mert érezték bennem a tehetséget. És értékelték az egyívásút, a társat.

Kik a vevői? Egyáltalán, ki engedhet meg magának egy Becsei-órát?

Leginkább külföldiek. Olyan országokból, ahol ennek a fajta különleges luxusnak hagyománya van. Lassan azért már itthon is kezdik megtanulni a nevem. Persze nem a nagyközönség, de egypáran már ismernek a gyűjtők közül. Volt olyan megrendelőm is, aki egy értékes szerkezetet örökölt, és velem akarta megcsináltatni hozzá a tokot meg a cifferblattot (számlap) is.

Csak gyűjtőknek dolgozik?

Igen, majdnem kizárólag. De ebben az esetben a gyűjtés nem feltétlenül az antik, régi dolgokra korlátozódik. Az én óráim a jelenkori festők műveihez hasonlíthatók. Mivel minden darab sajátos megmunkálást kíván, a gyűjtőnek az az érzése, hogy egy kortárs művészeti alkotáshoz jut, és ez adja számára azt a különleges izgalmat, ami miatt kifizeti a magas árat.

Mégis mennyit? Nem mondana végre konkrét számokat ezekhez az órákhoz, amelyek itt fekszenek előttem az asztalon?

Nem. És ne haragudjon meg ezért. A mi szakmánkban az innováció mellett a diszkréció a legfontosabb.

AZ X MA MÁR A VÉDJEGYEM

Megértem… Mondja, mit keres egy X az órák felhúzóján, a koronán?

A külföldieknek állandó probléma a nevem kiejtése, ugyanis folyamatosan Herr Bexeinek hívnak. Ez eleinte zavart, de hamar rájöttem, hogy ha a nevem két első és két utolsó betűje közé a CS helyett beillesztem ezt az X-et, akkor ezzel a koronát is még egyedibbé tudom tenni. Így lett a hátrányból előny, így született meg az az X a felhúzón, ami ma már a védjegyem.

Egy gentleman mennyire ismerhető fel az órájáról?

Nincs gentleman egyedi óra nélkül. Biztos vagyok benne, hogy Ön is hord olyan órát, amelynek története van, és ettől különleges.

Igen, gyakran viselem édesapám 1938-as arany Doxa karóráját, és nem csak azért, mert ritka, halvány lazacszínű cifferblattja van. Frakkhoz pedig nagyapám antik, duplafedeles Vacheron Constantin zsebórája dukál. Most azonban, hogy láthattam az Ön remekműveit, már nagyon sajnálom, hogy nincs egy komolyabb Becsei – bocsánat, Bexei – kronométer szerény gyűjteményemben…

BECSEI ÁRON

1979-ben született Budapesten egy órásmesterséget űző család harmadik generációjaként.

1998-tól, érettségi után a Budapesti Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Iskola órás képzésén tanult, melyet 2000-ben sikeresen befejezett.

2000-től édesapja mellett dolgozott a műhelyben, 2001-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Karának CAD/CAM szakirányú képzésén mélyítette tovább addig megszerzett tudását.

2003-ban elkészült első saját készítésű órája, egy miniatűr, duplaingás zappler asztali óra, majd másfél éves munka eredményeként napvilágot látott a Tourbillon No.1 utazó óra.

2005-ben mutatta be az AHCI, azaz a Svájci Független Órakészítők Akadémiájának elnöksége előtt a Tourbillon No1. asztali óráját.

2007-ben az Akadémia jelöltjeként felvonultatta a Baselworld kiállításon Tourbillon No1. es Miniature Zappler óráit.

2008-ban készült el az első saját márkájú Bexei karórája. A háromtengelyű tourbillon PRIMUS karórát a Baselworld kiállításon láthatta először a nagyérdemű.

2009-ben jelen volt a Tokióban megrendezett Órakiállításon. Ez évben a szövetség egyöntetű döntése alapján tagjai köze választotta. A Baselworld kiállításon megjelent a Tourbillon No2. órájával.

2010 áprilisában mutatták be először hazánkban Becsei Áron különleges óráit.

AHCI

Az AHCI (Academie Horlogere Des Createurs Independants), azaz a Svájci Független Órakészítők Akadémiájának neve egyet jelent a világ legjobb órakészítőinek szövetségével. Az AHCI-t 1985-ben alapította Svend Andersen és Vincent Calabrese órásmester, célja, hogy az órák tradicionális előállítását, a hagyományokat követő kézművességet megóvja és népszerűsítse. Olyan mesterembereket foglal magában, akik saját kezükkel, saját terveik alapján készítik el az időmerőket. A társaság nagyjából három tucat tagot számlál. A tagok különböző nemzetek szülöttei, Becsei Áront első magyarként, 2009-ben érte a megtiszteltetés, hogy a szövetségbe léphetett. Az Akadémia kézművesei minden évben a világ legfontosabb óra- és ékszerkiállításán, a Baselworldon, saját standon mutatják be különleges óracsodáikat.