ÜNNEPSÉGEK
Magyarországon a jeles évfordulókon, mint a születésnap, a kerek házassági évfordulók vagy a névnap, szokás ünnepségeket tartani. Természetesen más alkalmakat is ünnepelhetünk meghívottakkal, barátokkal, ismerősökkel. Az ilyen meghívásoknak nem kell formálisan történniük, vagyis az írásos forma mellőzhető, egy telefonhívással vagy sms üzenettel is invitálhatunk másokat.
Baráti körökben elfogadott a korlátozott meghívás rendszere is, amikor a házigazda bizonyos számú italt fizet, vagy egy bizonyos időpontig állja a számlát. Kis ünnepségekre illik a meghívónak ajándékkal kedveskedni, és hasonlóan a vacsora meghíváshoz, ekkor is jár virág az ünnepelt feleségének, barátnőjének vagy élettársának. Ha nő a meghívó, párjának nem kell ajándékot vinni.
VENDÉG(NEM)LÁTÁS
Gyakran találkozni olyan meghívásokkal, amikor a meghívó fél „ünnepelteti” magát, de nem látja vendégül a meghívottakat. Az ilyen ünnepeltetés rossz szájízt hagy a vendégekben, különösen akkor, ha ajándékkal kedveskedtek, és még egy ásványvízre se méltatták őket. Az ilyen jellegű meghívás előtt az összehívottaknak illik előre tudomására hozni a vendég(nem)látás ilyen formáját.
TEMETÉS
Egy rokon, barát vagy ismerős elvesztése az embert mindig mélyen megrázza.
Az élet végessége, az elmúlás rideg valósága ilyenkor megérint minket. A halál ugyanakkor az élet része, és ezért a halállal a halott társunk búcsúztatásával, a temetéssel kapcsolatban is tisztázni kell az alapvető viselkedési helyzeteket.
A halálhírt általában közvetlenül a rokonoktól tudjuk meg telefonon. Akkor azonnal, a beszélgetés közben illik együttérzésünket, részvétünket kinyilvánítani. Ha az elhalálozásról és a temetésről értesítést kapunk – feketekeretes értesítés –, akkor a temetésen való részvételünkkel tudjuk a leginkább elhunyt embertársunk emlékét megtisztelni. Közeli rokonság vagy testi-lelki barátság esetén a sírhoz gyászszalagos koszorút illik küldeni. Ha a kapcsolat nem ennyire közeli, akkor pár szál virágot a sír elé helyezve adózhatunk az elhunyt emlékének. A földi maradványok elhelyezése után kézfogással, öleléssel és pár meleg szóval illik a legközelebbi rokonokat támogatni. Ha a temetés „meghirdetésre” kerül, akkor a család ismerete nélkül is részt vehetünk a szertartáson. Gyakran fordul ez elő ismert személyiségek, művészek, sportolók búcsúztatásánál. Ilyenkor a szertartás után a személyes részvétnyilvánítást illik elkerülni.
HALOTTI TOR
A temetés a mi kultúrkörünkben „csak”szomorú esemény. Általában nem követi a tengerentúlon divatos halotti tor, ahol a meghívottak az elhunyt házában annak rokonaival közös evés és ivás mellett emlékeznek meg az elhunyt életéről, idézik fel a közös emlékeket – nem feltétlenül gyászos hangulatban.
A GYÁSZ SZÍNE A FEKETE
A temetésen nőknek fekete ruhát, esetleg fekete fátyolt vagy fekete kosztümöt illik viselniük, férfiaknak pedig kizárólag fekete öltönyt fekete nyakkendővel és fehér inggel. Fontos, hogy az elhunyt vallását maximálisan tiszteletben tartva betartsuk az adott egyház liturgikus előírásait és ruházatunk ezeknek az elvárásoknak is megfeleljen.
FELEKEZETI ÜNNEPSÉGEK
Gyakran kaphatunk meghívást olyan ünnepségre, amely szorosan felekezeti kapcsolódású, és olyan eseményre szól, amelynek mi nem vagyunk tisztában a szabályaival. Ilyen esetekben kötelezően informáljuk magunkat olyan ember segítségével, aki az adott vallás szokásaival és elvárásaival tisztában van. Megbocsáthatatlan modortalanság mások érzéseit, vallási meggyőződését oda nem illő megjelenésünkkel, ruházatunkkal vagy viselkedésünkkel megsérteni.