EGY DESZKA IS LEHET AZ ÉLET AJÁNDÉKA

A hullámlovaglás, azaz a szörfözés eredetét homály fedi. Az első ismert feljegyzés 1777-ből való, és a Delfin nevű felfedezőhajó legénységétől származik, amely Polinéziában találkozott először ezzel a sporttal. Ebben a szigetvilágban a szörfözés szerves része volt a kultúrának, és fontos spirituális eseménynek számított. Az, hogy a szörfözés az egész világon elterjedt és sporttá vált, George Freeth és a Kahanamoku-testvérek nevéhez köthető. Ők mind Hawaii-on gyakorolták a szörfözést, majd a XX. század elején Kaliforniában tartottak bemutatókat az embereknek. Így indult el világhódító körútján a hullámlovaglás; az 1970-es években már kalandor szörfösök utazgattak szerte a világban, újabb és újabb hullámokat keresve. Az első hivatalosan is elfogadott világbajnokságot 1976-ban rendezték. Negyven évig a szörfösöknek két lehetőségük volt: elutazni egy melegebb vidékre, vagy megfagyni a csontot átjáró jéghideg tengervízben, mígnem jött egy ember, aki feltalálta a neoprén szörfruhát. Jack O’Neill, a ma is világhírű szörfös márka alapítója az ötvenes évek elején felfigyelt egy izgalmas zártcellás anyagra, a szintetikus gumihabra, amit ma neoprén néven ismerünk. Rájött, hogy erre az anyagra egy nyúlós nylont kell kasírozni, és ezzel feltalálta a szörfözők második bőrét. Az O’Neill név hamarosan a világ minden strandján fogalommá nőtt. A feltaláló nemsokára Santa Cruzba költözött, megnősült és hat gyermeke született. Manapság elképzelhetetlen a szörfözés Jack O’Neill neoprén ruhái nélkül.

Hullámlovas felvételeket nézve nem nehéz kitalálni, hogy miért kedvelik, de ha őszinték akarunk lenni, ahhoz, hogy a képeken látható könnyed mozdulatokat elsajátítsuk, rengeteg gyakorlás és „víznyelés” vezet.

A SZÖRFÖZÉS ÚTTÖRŐI

A történet 1967. május 21-én kezdődött, akkor próbálta ki Jim Drake az első szörföt a kaliforniai Jamaica Bay vizén. A nagy ötlet 1962-ben fogant meg az akkor 32 éves repülőmérnök fejében és öt évébe telt, amíg – részben barátja, Hoyle Schweitzer segítségének köszönhetően – az első, kardáncsuklóval rögzített árbocú, boom-mal és sverttel ellátott, valóban használható szörf a vízre futott. Az elkövetkező években Jim és Hoyle között vita alakult ki a sporteszköz szabadalmáról, azonban a 80’-as évek közepére sikerült ezt az ellentétet elrendezni.
Magyarországon a '70-es évek végén, a '80-asok elején jelentek meg először a szörfök. A pionírok, Kucséber Ferenc, Hodács Lajos és Koronczai János hamar elkezdtek saját tervezésű deszkákat gyártani és használni, ezzel is népszerűsítve a sportot hazánkban. Balatonkenesén Kucséber Ferenc még napjainkban is gyárt egyedi tervezésű szörfdeszkákat, melyek minőségben és menettulajdonságban is megállják a helyüket a világ szörfdeszkapiacán. Napjainkban a deszkák formája kiszélesedett és lerövidült, ami könnyű kezelhetőséget és gyorsabb megsiklást eredményezett.

SZÖRFVERSENYEK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN

Öt kategóriában rendeznek szörfversenyeket: wave, freestyle, szlalom, formula és RSX. A „wave” kategóriát hullámos helyeken rendezik, ahol a hullámlovaglási technikákat és a különböző ugrásokat pontozzák.
A freestyle kategória főként az ügyességről szól, ahol adott idő alatt kell a versenyzőknek különböző trükköket bemutatniuk, amelyeket nehézségi szintjüktől függően pontoz egy többtagú zsűri.
A szlalom és formula kategóriában 8-as alakú pályán kell végigmenniük a versenyzőknek, ahol a leggyorsabb nyer. Az RSX a hivatalos olimpiai szörfkategória. Itt minden versenyzőnek azonos felszerelése van, és általában trapéz alakú pályán kell végigmenniük. Hazánkban a wave kategóriát leszámítva az összes többiben rendeznek bajnokságot.
Nagy kérdés, hogy egyedül vagy iskolában kezdjünk el barátkozni a szörfözéssel. Koszti Gábor szörfoktató és -versenyző szerint alapvető ismeretek hiányában javasolt iskolában kezdeni.
A külföldi iskolák ára duplája a hazaiaknak, ez vonatkozik a bérlésre és az oktatásra is, így érdemesebb itthon kezdeni. Közepes erősségű szélig javasolt az első próbálkozásokat megtenni, különben nem sok sikerélmény lesz. A másik fontos tudnivaló, hogy külföldön csak 1-2 órás kurzusokat lehet venni, és onnantól úgynevezett „move on” tanfolyamok vannak, amelyeken egy-egy specifikus manővert tanítanak. Minden iskolában elmondják, hogy az első néhány óráért felesleges új felszerelést vásárolni, mert vagy olyat veszünk, amelyet nem tudunk használni, vagy olyanra hagyjuk magunkat rábeszélni, amelyet egy szezon után féláron se biztos, hogy el tudunk adni. Érdemes egy szörfös barátunkat megkérni, hogy segítsen a felszerelés vásárlásában. Itthon minden nagyobb szörfiskolában megtanulhatjuk az összeszerelést, a szélismereteket, a vízi közlekedés szabályait, szimulátoros gyakorlatok segítenek a helyes tartásban, amit majd a vízen gyakorolhatunk, amíg bírja a karunk.


NEM SÁRKÁNYERNYŐ, HANEM KITESZÖRF

A kite nem egy „azonosítatlan repülő tárgy”, hanem a sárkányeregetés és a wakeboard vagy hullámlovaglás ötvözése, melyhez kisebb szél is elegendő. A sport gyökerei visszavezethetőek a szörfözéshez, hiszen szél kell hozzá, visszavezethetők a siklóernyőzéshez, hiszen valami hasonló biztosítja a húzóerőt, illetve az ősei között szerepelhet a wakeboard, mert egy hasonló deszkán állva kell megszelídíteni a szelet, az ernyő húzó- és emelő erejét kihasználva haladunk.
A sportág az utóbbi 8-10 év alatt jutott el arra a szintre, hogy mindenki számára elérhető, kipróbálható, tanulható. Idehaza a Balaton a legkedveltebb hely. Szinte bármelyik szélirányban hasznosítható a tó, de az uralkodó, a mindenki által remegve várt északi, északnyugati szél a legkedvezőbb. A Fertő-tó mellett a Velencei- és a Tisza-tó is népszerű a hazai kite-osok körében. A sport kipróbálásához egy ernyő egy deszka, egy trapéz és neoprén ruha szükséges. Ezek összecsomagolva könnyen elférnek az autó csomagtartójában, de vonattal vagy más eszközzel is kényelmesen megoldható a szállítása. Nagyon fontos azonban, hogy a kipróbálást egy tapasztalt barátunk vagy egy kite-oktató felügyeletével végezzük, mert az elején sokkal veszélyesebb, mint a windszörf. Bár kívülállóként könnyednek tűnik, már gyengébb szélben is nagyon komoly húzóerő van egy kite reptetésekor. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a szörfözés tanulása minden pillanatban remek élmény, ám amikor azon gondolkodtam, hogy inkább sakkoznom kéne, mint a habokban vergődni esélytelenül, akkor mindig összejött egy rövidke siklás vagy valami pozitív élmény, mely továbblendített a következő szeles időig. Rájöttem, hogy minden deszkán töltött pillanat ajándék az élettől, mert ilyenkor a test és a lelek együtt érez: nem számítanak az otthoni, a munkahelyi gondok, csak mi vagyunk meg a szél. Ilyen pillanatokért érdemes élni.

WINDSZÖRF TOP 10 SPOTOK:
El yaque – Venezuela
Torbole Garda – Olaszország
Kanári szigetek – Fuerte, Gran Canaria
Jericoacoara – Brazília
Aruba – Holland-Antillák
Fokváros – Dél-afrikai Köztársaság
Hood River – USA
Margaret River – Nyugat-Ausztrália
Dahab – Egyiptom
Hookipa, Maui – Hawaii

TOP 10 KITESZÖRFÖS HELY:
Tarifa, Spanyolország
Isla Margarita, Venezuela
Le Morne, Mauritius
Cumbuco, Brazília
Cabarete, Dominikai Köztársaság
Maui, Hawaii
Hurgada, Egyiptom
Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság
Prasszonisszi – Rodosz, Görögország
Neretva folyó torkolata, Horvátország