Kammerer Zoltánnak már vélhetően mindenki szurkolt valamelyik közeli olimpián vagy világbajnokságon. Egyike kajakosaink aranykovácsainak, akit két helyzetben ismertünk eddig. Vagy a hajójában ülve, törzstől felfelé látva, pattanási feszült izmokkal evezve a cél, az újabb győzelem felé. Vagy a dobogón, többnyire annak legfelső fokán állva, a Himnusz hangjait könnyesen hallgatva. Pedig, mint minden sikeres sportolónak, sikeres férfinak, neki is van egy másik élete, amelyik csak az övé.
Gödön lakom, itt építettem fel azt a házat, amit megálmodtam magamnak. Otthonom kialakításában több fontos szempont is irányított. A tervezőtől azt kértem, hogy barátságos kertem legyen – mutat körbe a parányi tavacskát, hidacskát, mesés kis szaletlit és a kerti partikhoz tökéletes udvari építményt is felvonultató udvarban. – Van egy kis borospincém is, mert kedvelem a jó borokat, noha nem vagyok borszakértő. De a tárolásra és a fogyasztás körülményeire is ügyelek.
A garázs igen tágas, de inkább az lepett meg, hogy katonás rendben számtalan szerszám található ott. A hajóját javítgatja itt?
Nem – nevet Kammerer –, egy autót újítgatok fel immáron hat éve. Nagyjából elkészültem vele. Rövidesen egy legendás 1948-as Wilson Jeep kormánya mögé pattanhatok. Ez a filmekből is ismert amerikai katonai járgány hosszított változata. Most azért nincs itthon, mert a fényezése zajlik éppen.
A négykerekű flottában akad viszont más…
Igen. A szponzorom révén egy Suzuki Grand Vitarával közlekedem.
És az a lángoló tünemény ott kicsit balra?
Az egy Corvette. Imádom a sebességet. A szüleim nem örültek igazán, amikor megvettem, de a sok edzés és verseny mellett úgy éreztem, hogy megérdemlem. A sebesség a szenvedélyem. Ezt szolgálja a vízen egy Bayliner 245-ös is.
Térjünk vissza még egy kicsit az épületre. A nappaliban kandalló és egészen világos bőr ülőgarnitúra található. Romantikus alkat?
Nem a romantika vezérelt, amikor ezeket választottam. Egyszerűen az ilyen világos bézs színvilág tetszik. Nem biztos, hogy férfias, de én így érzem jól magam.
Érdekes, mert a hajóban viszont igazi harcosnak kell lennie. Nem rejlik ebben némi ellentmondás? Nem hiszem. Ám az biztos, hogy minden edzésen, a versenyeken pedig különösen, élet-halál harcot vívunk az idővel, az elemekkel, az ellenfelekkel. És persze önmagunkkal, mert a mai teljesítmény holnap már nem elég. Mindig több és több kell – mondja, és arcvonásai egy pillanat alatt megkeményednek. A lelki szemeivel látja a csatát, érzi a bőrén.
A szurkolók meg a szponzorok csak a bajnokot értékelik, így a győzelemért kíméletlen harc folyik. Hogyan tud valaki úriember maradni egy ilyen csatában?
A sportban tökéletesen egyértelmű, hogy ki a gentleman: az, aki betartja a fair play íratlan szabályait. A mi sportágunkban ez nem is elsősorban a versenyeken nyilvánul meg, mert szinte lehetetlen trükközni a másik kárára. Odaállunk a rajtvonalhoz, utána meg tiszta erőből húzunk, és a leggyorsabb, a fájdalmat legjobban tűrő ér elsőként a célba. Másként nem lehet kajakozni. A kettes és négyes hajókban pedig olyan összhangban kell evezni a versenyzőknek, hogy a legkisebb kilengés tönkreteszi az egész csapat munkáját. Mondjuk labdajátékokban vagy küzdősportokban egészen más a helyzet. Nálunk inkább az edzéseken kell odafigyelni egymásra.
És figyelnek?
Közös érdek. De higgye el, senkinek sem megerőltető. A kajakosok, és a kenusok is, a természet emberei. Kinn élünk a vízen, szeretjük és tiszteljük a természetet. Ez az életmód, ezt talán mondanom sem kell, különböző veszélyeket is rejt. Nem csak figyelnünk, vigyáznunk is kell egymásra.
Van esetleg olyan legendás alakja a kajak-kenunak, akit igazi gentlemanként tisztel mindenki?
Van – mondja Kammerer Zoltán, és látom, hogy újabb átalakuláson megy át. A tekintete ismét a horizontra téved, hallgat, keresi a szavakat. – Pontosabban volt. Szegény Kolonics Gyuri volt az, akinek, a körülményektől függetlenül, mindig mindenkihez volt egy jó szava. Őt mindenki szerette, senkit sem bántott meg soha, a segítségére mindig lehetett számítani. Kiemelt tisztelet övezte.
A szavaiból úgy érzem, hogy ő a példaképe.
Ez így igaz. Sajnos mindig a legjobbakat veszítjük el…
KAMMERER ZOLTÁN
1978-ban született Vácon
1987 – elindult első kajak versenyén
2000 – olimpiai bajnok lett Sydney-ben K-2 500 és K-4 1000 méteren
2004 – olimpiai bajnok lett Athénben K-4 1000 méteren
Háromszoros világbajnok és háromszoros Európa- bajnok, valamint számos egyéb világversenyeken szerzett érem tulajdonosa.