Az istenek elixírje

Konyakban az örök fiatalság titka
A konyakot leginkább a nőhöz hasonlíthatnánk, ugyanis letagadja a korát, mi több, fiatalítja magát. Korral nemesedik, de csakis, míg hordóban pihen, a palackban már örök életűvé válik.

Minden konyak brandy, de nem minden brandy konyak
Brandyt a világ bármely részén készíthetnek, de konyakot csak egyetlen térségben. Ez nem más, mint a francia Cognac városa és az azt körülvevő hat termőterületre osztott térség, mely Charente megye jelentős részét teszi ki. A konyak a bor kétszeres lepárlásával előállított szeszes ital, ami erjesztett fehérszőlőből készül és legalább kétéves érlelési folyamaton megy át. Erre a feladatra csak a 6-10 éves tölgyfahordók méltók Franciaországban. Az ital elkészítése folyamatában a hagyomány és a kultúra hatalmas szerepet játszik, a konyakházak generációról generációra örökítik a szeszfőzés ősi hagyományait.  
Az istenek elixírje
A francia regényíró, Victor Hugo egy ízben az istenek elixírjének nevezte a konyakot. Azonban azt, hogy melyik brandy nevezheti magát konyaknak, szigorú szabályokhoz kötik. A már említett termőterületen, érlelésen kívül rendkívül fontos a szőlőfajta is. Legalább 90%-ban Ugni Blanc (olaszoknál Trebbiano), Folle Blanche és Colombard szőlőből kell állni, a maradék 10% pedig Folignan, Jurançon blanc, Meslier St-François, Sélect, Montils és Sémillon lehet. A szőlőszemek 2-3 hetes erjedése utána kezdődik a desztilláció folyamata hagyományos rézüstökben, a bort a szabályzat szerint kétszer kell lepárolni. Így megszületik az „élet vize”, az „eau-de-vie”. Ekkor jön a legalább kétéves tölgyfahordós érlelés, amikor a 70%-os alkoholtartalmú nedű a párolgás következtében csökken, majd rendszerint desztillált vízzel 40%-osra higítják, így megszületik a konyak. A végterméket több konyak összekeverésével állítják elő, így történhet, hogy az összetevők különböző életkorúak, de a konyak palackon jelölt korát a legfiatalabb összetevője határozza meg.


A legnagyobbak
Közel 200 konyakgyártót tartanak számon Franciaországban, de a forgalmazott italok legnagyobb részét - a 2008-as adatok szerint 90%-át - négy vállalat állítja elő. Ezek a Courvoisier, a Henessy, a Martell és a Rémy Martin. A legöregebb márkának a Martellt tartják, amelyet 1715-ben alapítottak. A párlat megszületését egyébként a XVII. századra datálják, de Charente régióban már a III. században foglalkoztak szőlőtermesztéssel.


Hogyan kóstoljunk konyakot?
1.    Először is győződjünk meg róla, hogy szobahőmérsékletű az ital. Kiöntés után ne szagoljunk és kortyoljunk egyből bele, hagyjuk a nemes italt pihenni. Az íratlan szabályok szerint a konyak korától függően fél perc dukál évenként, tehát egy húszéves italnak legalább tíz percig levegőznie kell.  
2.    Fogjuk a poharunkat, és óvatosan forgassuk meg benne az italt, emeljük fel, és egyszínű, lehetőleg fehér háttér előtt vegyük szemügyre a konyak színét. Így a tisztaságát (világos, tiszta, átlátszó) és viszkozitását (vizes, szirupos, olajos) tanulmányozhatjuk. A szín a kortól és a tölgy fajtájától függ.
3.    A szaglásnál kétféleképpen járnak el a profik, először megszagolják anélkül, hogy megforgatnák a konyakot a pohárban, majd az utóbbi módon is.  
4.    Természetesen az ízlelés után ismerjük meg az adott italt a teljes valójában. Kis kortyokban tudjuk a legjobban megállapítani az ízt.


Milyen ízeket különböztethetünk meg a konyakban?
A fiatalabb konyakok esetében, ami minimum a VSOP vagy a nyolc évnél idősebb nedűket jelenti, a gyümölcsök jól érezhetők. Ezek a narancs, a citrom, a sárgabarack, a mazsola, az alma és a barack.  
Ezt az időszakot a gyümölcsök korának nevezik a konyakok életében.  
A középkorú konyakok, amelyek 13 évnél idősebbek, a virágok korába léptek. Az orrunkkal és az ízlelőbimbóinkkal is felfedezhetjük bennük a rózsát, a lóherét és a mézet.  
A legidősebb, húsz évnél is régebbi konyakok a fűszerekről híresek, szerecsendió, fahéj, kávé, karamella és hasonló ízek és illatok keverednek bennük, kiegészülve a gyümölcsökkel és virágokkal.  
Az ideális pohár az aromák kiélvezéséhez tulipán formájú.
A konyak tehát nem véletlenül a legnemesebb italok egyike. Titokzatos. Az új divatnak hódolva fogyasztható különféle minőségi csokoládékkal vagy a hagyományokhoz híven egy jó szivar társaságában.
Olvassunk konyakul!
V.S.: very special, azaz nagyon különleges. Azokon a konyakokon olvashatjuk, melyekben a legfiatalabb összetevő legalább kétéves. A piacon általában a 4-5 éves átlagkorúak az elterjedtek.  
V.S.O.P.: very superior old pale, azaz nagyon kiváló régi. Azokon a palackokon szerepel, amelyben a legfiatalabb konyakot is legalább négy évig hordóban tárolták, de a hordó alapanyagul szolgáló fa kora sokkal öregebb. A 10-15 éves konyakok a megszokottak a jelzés alatt.
X.O. és Napoleon: X.O., azaz extra old, különösen öreg. Azon konyakok számára fenntartott elnevezés, melyek legalább hatévesek. Ugyanez mondható el a Napoleonról is. Átlagosnak a 20 éves konyak számít ezekben a kategóriákban.
Fontos tudni, hogy a konyak a palackozás után már nem öregszik tovább, mint a bor.
Konyak-szivar házasság
Konyakot inni és szivarozni ősrégi szokás egy fenséges ebéd vagy vacsora megkoronázásaként. A konyakok között már szép számban megjelentek a kifejezetten szivar mellé kínált italok. Természetesen más konyakokat is élvezettel fogyaszthatunk egy szivar társaságában, a választásnál az ízeket és a testességet kell figyelembe venni mindkét oldalon. Testes szivar testes konyakot kíván. A tökéletes kombinációk megtalálása természetesen időbe telik, hiszen a konyaknak és szivarnak ki kell egészítenie egymást, megfűszereznie, és nem elnyomnia. A híres francia Courvoisier biztos befutó, szinte minden szivarral harmonizál. Ugyanez mondható el a Davidoff Extra konyakról is.

A cikk a Gentleman magazin 2011. AUTUMN számában jelent meg.
A keresett szó nem lehet rövidebb 3 betűsnél!
Bezárás
Borból kaviárt? Miért is ne!
Új különlegesség született egy csokoládémanufaktúrában: Vanya Gábor, a Vanya Artisan Products Kézműves Manufaktúra mestere olyan borvacsorákra készülő bonbonokkal kezdett kísérletezni, amelyek megőrzik...
Erőss Zsolt: a mosolygó hópárduc
Vannak emberek, akik életét örökre meghatározza a hely, ahova születnek. Erőss Zsolt, hazánk legismertebb és legsikeresebb hegymászója hegyek között született és nőtt fel, Székelyföldről jutott el a...
ELNÖK ÚR, AZ ELNÖK HALOTT
1963. november 22-én a texasi Dallasban halálos merényletet követtek el John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen. Bár az úgynevezett Warren-bizottság tisztázta a merénylet körülményeit és...
Az Armani Code
„Alapvetően úgy gondolom, hogy megjelenni, mutatkozni valamilyennek rövid ideig tart, de az egyéniség egy egész életre szól.” - vallja a divatlegenda, aki az orvosi diploma és pálya helyett...
BOTH MIKLÓS
Magyarország egyik legjobb gitárosa, aki összekötötte Hendrixet Bartókkal. Tizenhét évesen már a VHK-ban játszik, a Napra zenekar alapítója, az Országos Prímástalálkozó tagja, a Both Miklós FolkSide...
GYARMATI DEZSŐ
Október huszonharmadikán van a születésnapja. Élete első harminc évében ennek nem igazán volt jelentősége. A következő harmincban annál inkább. Elég sokszor kötöttek ki a rendőrségen, ő és az...
Zólyomi Zsolt: Megyek az orrom után
A fiatalkori álomvilág és az azzal járó kíváncsiság teljesen természetes. Később ezek a tervek és álmok a legtöbbeknél elhalványodnak, az érdeklődés gyakorta teljesen más irányt vesz, az ábrándozást...
Márpedig izzadni emberi dolog!
Vajon miért nincsenek olyan mondások, hogy „izzad, mint a walesi herceg”, vagy „izzad, mint egy úriember”. A hasonlat alanyát a legtöbbször inkább állatok  (pl. ló, vagy disznó) képezik, pedig az...
Híres apák utódai
Képzeljük el, milyen lehetett például Marlon Brando fiának lenni. Adott egy velejéig férfi, örökké ugrásra kész, őstálentum apa. Kiismerhetetlen, mint az Amazonas dzsungele, szilárd, mint a...