CAFÉ & BAR

ANNO 1895
Ebben a patinás épületben valamennyien jártak már. Dr. Pásztor György azonban biztosan a legrégebben ismeri, ő ugyanis 1933 novemberében jött ide korcsolyázni fasori kisgimnazistaként először. Akkor még csak a legavatottabb szemek láthatták meg benne a későbbi hokis sztárt, Mr. Jéghokit. Azóta jár ide rendszeresen, s van itthon a városligeti Műjégpályán. Pár hónapja azonban nemcsak az igényes korcsolyázók, hanem a legigényesebb gourmandok is szívesen járnak ide, évszaktól függetlenül, és persze, csak ha időben asztalt is foglaltak. Tavasszal itt ünnepelték Gyuri bácsi 90. születésnapját, ami – látva és hallgatva őt – teljesen hihetetlen.

Az asztaltársaság minden bizonnyal legtapasztaltabb étteremlátogatója Othmar Michl, aki az étlapot olyan műgonddal és olyan avatott megjegyzésekkel kísérve böngészi, mintha neki kellene a teljes menüt elkészítenie. Bár biztosítási szakember, minden további nélkül megfőz, megsüt bármit, csak – mint mondja – jó alapanyagból legyen. „A legjobb, ha magam lövöm, ami néha előfordul, mert szeretek vadászni”. Orvos felesége is szívesen megosztja vele a konyhai munkát, de nagyobb a rend, ha ő csinálja, állítja az Uniqa biztosító magyarul tökéletesen beszélő osztrák vezérigazgatója. „Ha én főzök – szólal meg belőle a férfi –, akkor kitűnő a végeredmény, s rend is van a konyhában! A feleségem főztje is kitűnő, de kaotikusak a viszonyok, s szinte érthetetlen, hogy látja át, hol tart.”


Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész édes apja betegsége miatt lett vegetáriánus. Sok múlik szerinte az étkezésen. Mi, színészek ráadásul nem lehetünk betegek, nagyon oda kell figyelni, milyen anyagokat viszünk be a szervezetünkbe. „Nem vagyok egy vad vega – mondja a színművész –, halat, tejterméket szívesen eszem”. Itt tart alkalmi asztaltársaságunk a beszél getésben, miközben megérkezik egy kisebb hadseregnyi pincér, élükön az elegáns séffel, hogy a menüt ismertesse. Ez nem a riportnak, a magazinnak vagy a neves vendégeknek szól,  hanem mindenkinek, aki enni tért be a város ligeti műjégpálya épületében nyílt Kávéházba: CAFÉ & BAR anno 1895.

AZ ELŐÉTEL
A fogas tatár buggyantott fürjtojással pazar látvány: ez Hegedűs D. Gézáé lesz minden bizonnyal, míg a többiek pecsenyekacsamájpástétomot esznek zölddió lekvárral. Az adagok meglepően bőségesek, úgyhogy csak óvatosan a vastagon kent pirítósokkal, hogy jusson majd hely a további fogásoknak. Hamar elég ez a kis energia, biztatja a társaságot Gyuri bácsi, Mr. Jéghoki, aki nem csupán legendás hokis volt évtizedeken át, hanem a Balaton egyik ördöge is. Aktív vitorlásversenyző, majd versenybíró. Közeli, sajnos pár éve elhunyt barátjával, a nagyszerű színésszel, Bujtor Istvánnal vitorlázott hosszú évekig, abban az életkorban is még, amikor más a vizet jó esetben már csak a fürdőkádban hasítja. Bujtor mondta mindig – mosolyog Dr. Pásztor György –, hogy: Gyurikám, ne mondd meg senkinek, hány éves vagy. Ha kérdezik, ráncold össze a szemöldököd, s mondd azt, hogy sajnos közelebb vagyok a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Ahhoz senkinek semmi köze, milyen irányból.” Sokan kérdezik Gyuri bácsit, van-e titka, amire ő csak a karját tárja szét: sport és genetika. Az egyik rajtunk áll, a másikat kapjuk.
Othmar Michl is mozgással próbálja ellensú lyozni a topmenedzserek sokat ülő életmódját.Évtizedek óta aktív sportoló, triatlon, ezen belül is a legkeményebb ironman versenyek rendszeres indulója. Ha esik, ha fúj, reggelente egy rotweiler és egy tacskó kíséretében fut hosszú kilométereket a Normafánál, s utána jöhet csak a reggeli. Esetenként vele tart 8 éves kisfia és gasztroenterológus felesége is. A társaságban a tacskónak van a legnehezebb dolga, főleg hóban, de gazdája mellett nincs sok választása: kénytelen tartani az iramot. A családi sportok között szerepel még a lovaglás is, ez utóbbi alól azonban a tacsi felmentést kapott. „Nálam a kerékpár, futás és az úszás jelenti a sportot” – próbálja Hegedűs D. Géza tartani az iramot a sportemberekkel. Némely szerep és a próbák azonban felérnek gyakran egy komolyabb edzésfolyamattal. A színművész 40 éve áll ugyanazon a színpadon, a Vígszínház tagja. Sokszor érte csábítás, igazoljon át más társulatokhoz, néha ő érezte úgy, váltania kellene. Hogy Hegedűs D. Géza az élet minden területén ilyen hűséges-e, nem derült ki azonnal, mert megérkezett:



A LEVES
Parajkrémleves buggyantott tojással és dióval Gézának, a húsevőknek pedig egy igazi fehérje bomba: szürkemarha-húsleves topfban, zöldségekkel, a Tányérhús első fogása. Háromféle hús, oldalas, fartő és marhanyelv főtt benne, ami a leves színéről és roppant kellemesen markáns ízéről gondoskodott. A Tányérhús az osztrák-magyar monarchia egyik nagy találmánya, kifejezetten stílszerű ebben a millenniumra épült gyönyörű városligeti épületben. Ferenc József császár állítólag megkövetelte, hogy naponta szerepeljen a császári főszakács kínálatában. A sovány marhahúst felesége, Erzsébet királyné is szívesen fogyasztotta. A kedvenc köretük a tejfölös almamártás volt, ami azonban itt, Wessely és Dobossy séf urak elkészítésében kicsit másképpen néz ki, de még nem tartunk ott. Egyelőre a levest kanalazzák vendégeink, és Hegedűs D. Géza folytatja történetét a Vígszínházban töltött 40 évéről. „Mindig akkor kaptam új és izgalmas feladatot, amikor csábítottak, és gondolkodóba estem, ne váltsak-e színházat. Ilyenkor mindig olyan feladat jött, amelyre hiba lett volna nemet mondani – állítja a színművész.40 év az egész eddigi felnőtt életem, s ami csodálatos, hogy ettől a mostani színházi közösségtől még mindig tudok újat és izgalmasat kapni, remélem, még együtt maradunk jó pár évig. Én ilyen hűséges típus vagyok az élet minden területén. Feleség, család, színházi közösség, barátok. Jó, hogy van kik mellett kitartani, s hogy vannak, akik kitartanak mellettünk.”
Othmar Michl is fel tud mutatni 40 hűséges évet. Kereken negyvenedik éve foglalkozik biztosítással a Burgenlandban született üzletember. „Bécsben és a svájci St. Gallenben jártam egyetemre. Ezt kezdtem el tanulni, és meg is maradtam ennél. De a biztosítás világa soha nem unalmas, és soha nem ugyanaz, hiszen ahogy az élet változik, úgy változnak vele a biztosítási igények. Különbözőek az emberek, mindenki mást szeretne. Már abból egy izgalmas regényt lehetne írni, ki, mit tart értéknek, fontosnak. A biztosítás területe a társadalmak legjobb tükörképe.” Dr. Pásztor György, asztaltársaságunk korelnöke inkább meg se számolja, hány hűséges évet töltött el a jéghokisportban – mintegy nyolcvanat számoltunk –, hány hűséges évet töltött el hivatásában, hiszen gyógyszerész dinasztia sarja. Törökbálinton volt patikájuk, később Gyuri bácsi nemcsak a tanulmányait végezte a székesfővárosban, hanem a Kerpel gyógyszertárból, a Nyugati, egykor Marx téri nagypatikából ment nyugdíjba. „Sokan jártak hozzám a Vígszínházból is – fordul Gyuri bácsi Gézához. Volt egy specialitásom, azt szívesen vették, különösen Bárdy György.” „Te voltál az, Gyuri bácsi!”– kiált fel Hegedűs D. Géza, aki legendákat hallott színházában a titokzatos, ám annál finomabb férfikölniről. „Mindig irigyeltük Bárdy Gyurit, aki azonban őrizte a titkot, honnan veszi a különlegesen finom illatot.” A különleges illat emlegetése tökéletes végszóként szolgál, s érkezik.



A FŐÉTEL
Szürkeharcsa tökfőzelékkel – ez Hegedűs D. Géza hústalan fogása, míg a többiek folytatják a tányérhús háromféle húsával, pirított burgonya, almás torma, meggyszósz és spenót kíséretében. Ez utóbbi természetesen nem egyszerre fogyasztandó. Az italos pincérnek nincs sok dolga ennél az asztalnál: már az aperitif is csak fejenként egy-egy frissen facsart narancslé volt. Az ebéd közben
jól fogy az ásványvíz, mert egyedül Othmar Michl nem ül volánhoz: így ő kortyolgatja a „Ház borát”, egy Nagygombos finom rosét. „Nálunk a lányaim főznek fantasztikusan, ráadásul szívesen. Még arra is ügyelnek, hogy a külcsín legyen mindig vonzó, ami nem csoda, hiszen az egyikük iparművész, a másik színésznő lett. A családi ebédeket is egymás között osztják be, ki legyen a soros. Felnőttek, és szerencsére nagyon elfoglaltak, így meg kell becsülnünk ezeket az alkalmakat, amikor találkozunk, együtt a család”– nosztalgiázik Hegedűs D. Géza. Dr. Pásztor György Londonban élő Bea lányát se látja túl gyakran. „Filmes, s ha a forgatások között van ideje, hazaugrik meglátogatni minket a feleségemmel – meséli Gyuri bácsi. – Múltkor meglepett egy Sharon Stone fényképpel, amelyen személyesen engem üdvözölt ez a gyönyörű nő. Ezzel ugrattak a barátaim: olyan híres vagy, hogy biztosan a Sharon Stone is ismer. Nem ismert, sajnos én sem őt, de a lányom, aki tényleg a legnagyobb sztárokkal dolgozik, így vele is, meglepett ezzel a kedves üdvözlettel. Ki is akasztottam otthon, hadd lássa minden vendég, hogy nem akárkihez érkezett.” Ahogy elfogy a főétel, úgy pillant lassan mindenki az órájára. Othmar Michl, miközben gyakorlott mozdulatokkal segíti ki a finomra főtt marhahúsokat a tálból, egyszer-egyszer a telefonjára is kukkant. Az Uniqa biztosító életforma, a vezérigazgató számára folyamatos az üzem. Hegedűs D. Géza előtt ma még két hosszú próba áll, este a színházban, ám ebéd után a szemben lévő Szépművészeti Múzeumban
várják, ahol egy kiállítás mellé megálmodott előadássorozatot próbál. Jól elbeszélgettük, s elebédeltük az időt, mindenki indulna lassan a dolgára, ám megérkezik:

A DESSZERT
Sacher torta sárgabarackkal. Ennek a csodának nehéz ellenállni, kár is lett volna. Egyedül Othmar Michl szigorú önmagához, mert az jut eszébe, hány plusz kilométert kell másnap reggel futnia, hogy ledolgozza a mai ebédet. Ráadásul versenyzik is még aktívan, s a versenysúly komoly dolog. Gyuri bácsi nem siet, szívesen időzik a Műjégpálya környékén, ahová kerek 80 éve tette be először a lábát. Ez a hely, a műjég, a jellegzetes fehér épület mindent látott, amit ez a város átélt. „Régen a jégkorongcsapat csupa úgynevezett nemkívánatos elemből állt – meséli Gyuri bácsi.
– Grófok, bárók, gyanús értelmiségiek játszottak a hokicsapatban az ötvenes években. Ma már szerencsére nincs ilyen, mindenki kívánatos.”


A cikk a Gentleman magazin 2013. AUTUMN számában jelent meg.
A keresett szó nem lehet rövidebb 3 betűsnél!
Bezárás
New York
A Facebook nyitóoldala azt kérdezi minden használójától: „Mi jár az eszedben?” Szerkesztőm New York-i képeit látva az, ami alant...
A szerencselovag
Médiapunk, szalonpunk – nevezték már sok mindennek a novemberben negyvenéves Árpa Attilát, aki persze mindent meg is tett azért, hogy foglalkozzanak vele. A Rejtő Jenő-i kalandor, szerencselovag...
Az ing
A férfi vitathatatlanul leggyakrabban viselt és egyik legkarakteresebb darabja az ing, amelyet, viseljék akár nyakkendővel begombolva, akár hasig kigombolva, a testre feszülve, vagy felgyűrt ujjal,...
URAK A SZÍNHÁZBAN
Az alkalomhoz illő elegancia nem az elit hóbortja, hanem az egységes közösségi élmény alapja
Egy úr a pokolban is úr
Az, hogy az ember arisztokratának születik, még nem jelenti automatikusan azt, hogy valódi úriember is!
Zakó
A 20. század elejének klasszikus férfi ruházatát az azonos kelmék viselése jelentette, azaz az öltöny egyeduralkodó volt. Az első világháborút követő években jelentek meg az első zakó és nadrág...
A XXI. századi gentleman
Gentleman. A szó hallatán sokaknak talán egy igazán elegánsan öltöző öregúr jut eszébe, aki nagyon kimért és udvarias. Manapság azonban már mást takar ez a nemzetközi kifejezés. Hiszen miért ne...
Bentley a nappaliban
Időben jelzem: ez a cikk nem egy avantgard művész útkereső lakberendezési kísérletéről szól, és nem is a legendás brit autómárkáról, sokkal inkább az otthoni zenehallgatás és hangreprodukció...
Borból kaviárt? Miért is ne!
Új különlegesség született egy csokoládémanufaktúrában: Vanya Gábor, a Vanya Artisan Products Kézműves Manufaktúra mestere olyan borvacsorákra készülő bonbonokkal kezdett kísérletezni, amelyek megőrzik...