ORIENT EXPRESSZ

Az Orient Expressz elpusztíthatatlan brand. Európában, de Ázsiában is nagyon gazdag és többnyire ráérő emberek tucatjai ülnek fel a neves szerelvényre, hogy a síneken felidézzék a múlt század elejének boldog békeidejét. Mindjárt erről is írok, de előbb megosztom az Orient Expressz egyik közelmúltbéli szomorú pillanatát. Egyes helyeken a mai napig azt lehetett olvasni, hogy az osztrák vasúttársaság Bécs és Strasbourg között közlekedtet egy Euro City vonatot, amelyet Orient Expressznek neveznek.

Gyorsan levelet írtam a bécsieknek, hátha el tudok csípni egy helyet rajta, de az ÖBB válasza a reménytelenség talpfái közé taszított: ez a járat nem üzemel, Bécsből az elzászi városba is csupán átszállással lehet eljutni. De ne lógassuk a fejünket, mert Szingapúrba, Londonba utazva, de akár csak Budapesten maradva is találkozhatunk a nevezetes vonattal.
Az Orient Expressz története megegyezik a XIX. és XX. század Európájának históriájával. Amikor a XIX. század második felében a balkáni országok (amelyek az Oszmán Birodalom igája alatt nyögtek) függetlenségi törekvései szárba szökkentek, kézenfekvőnek tűnt, hogy Kelet-Európában induljon meg a vasút fejlesztése, majd ezt minél hamarabb kössék össze az akkor már meglévő nyugat-európai vasúti hálózatokkal. Közben Belgiumban egy bankár, bizonyos Georges Nagelmackers megszervezte és létrehozta az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot. A belga pénzmágnás nagy álma volt az, hogy megszülessen az egész Európát átívelő Orient Expressz. Az első próbautat Párizs és Bécs között 1882-ben tartották, amely annyira sikeres volt, hogy 1883. június 5-én a francia fővárosból elindult az első Orient Expressz Isztambul, azaz Konstantinápoly felé. Igen ám, de a bulgáriai Várnánál elfogytak a sínek, ezért az utolsó, Várnától a török városig tartó utat hajóval kellett megtenni. A 3186 kilométeres, klasszikusnak nevezhető Orient-útvonalat 83 óra és 30 perc alatt abszolválta a szerelvény úgy, hogy az utolsó 15 órában egy hajón tartott Törökországba. 1883-1888 között a Párizs-Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalon közlekedett. Látható tehát, hogy nekünk, magyaroknak is jelentős szerepünk volt az Orient továbbításában.
Az Orient fénykorának az 1889-1914 közötti időszakot tartják, majd az I. világháború kitörése végett vetett a boldog vasúti békeéveknek. 1914. július 29-én a szerb hadsereg felrobbantotta a zimonyi Száva-hidat, így a vonat azonnal beszüntette közlekedését. Ma már azt sem gondolnánk, hogy az Orient Expressz a trianoni békeszerződés vesztes országait is elkerülte egy ideig. Pedig így történt, s hazánk területére jó ideig nem lépett be a nevezetes vonat. Az útvonal is megváltozott, mert Párizsból az úgynevezett „déli kiágazáson”, azaz a svájci Bázelen és az olaszországi Milánón keresztül jutott el a szerelvény Belgrádba és onnan Isztambulba. 1924-ben visszaállt az eredetei menetrend, s a II. világháború kitöréséig újra az 1883-as vonalon jártak a vonatok. A II. világháború aztán ismét véget vetett az Orient közlekedésének. S a nagy világégést követően az Orient már soha nem lett az, ami volt. 1951-55 között csak Párizs és Bécs között közlekedett, 1977-ben pedig az utolsó hálókocsis szerelvény indult el útjára a francia fővárosból Bukarestbe. A XX. század utolsó éveiben az Orient előbb Bukarestig, majd Budapestig járt. 2007. június 10-én a szupergyors TGV-vonatok Párizsból Strasbourgba is eljutottak, így a „klasszikus” Orientnek maradt a Strasbourg-Bécs viszonylat. Mára pedig már – ahogy a bevezetőmben is írtam – ez is megszűnt létezni.
E rövid történeti áttekintés után szálljunk előbb repülőre és irány Délkelet-Ázsia! Akár a szingapúri, akár a bangkoki kiindulási pontot választjuk, készüljünk fel arra, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. A háromnapos út egyszerre testesíti meg a luxusvonatozást, a fine-dining étkezések végleláthatatlan sorozatát és az ötcsillagos szállodák által nyújtott kényelmet. Aki erre a szerelvényre felszáll, örökké emlékezetes 72 órának néz elébe.
Így tett Varga Tamás is, aki az utazások, a repülések és a vonatozások egyik legnagyobb szerelmese. Ő mintegy fél évtizeddel ezelőtt utazott az ázsiai Far East Orienttel, s tapasztalatairól csakis felsőfokon tudott beszélni.

„Azt sem tudtam, hova menjek ezen a szerelvényen” – mondta Varga. „A vonat utolsó része egy nyitott panoráma kocsi, akár itt is el lehetett volna tölteni az egész utat a tájat bámulva. Magam csak a Szingapúr-Kuala Lumpur viszonylatban utaztam, de életem legnagyobb vasutas élménye volt ez a pár óra. Az ázsiai Far East Orient Expressznek az a lényege, hogy minden szolgáltatásban az ötcsillagos kiszolgálást nyújtja az utazóknak. A vonatra szállók nagyon vegyes társaságot alkotnak, rengetegen érkeznek Ausztráliából, de meglepően sok európai utazóval is együtt zakatolhattam. Mivel itt tényleg minden a luxusról szól, viszonylag mélyen a zsebünkbe kell nyúlni azért, hogy felszállhassunk a vonatra.” (Próbaképpen én is készítettem egy foglalást az ázsiai Far East Orient internetes oldalán, ahol a legolcsóbb opcióért csaknem 2000 eurót kértek, de ami a lehetőségeket illeti: ezeknek a száma szinte a végtelen, a tehetős utazó akár 6-8 ezer eurós csomagot is össze tud rakni magának.) „De nem csak a pénzről szól az egész. Úgy jellemezhetném az utat, hogy az elegancia zakatolása Ázsia végtelen sínjein. Ami kissé zavaró, hogy annyi mindent lehet csinálni, hogy az ember azt sem tudja, hova kapja a fejét. Miközben a teaszalonban üldögélsz, s egy ide vetődött sorstársaddal beszélgetsz, a legszívesebben a tájat bámulnád. Olyan ez, mint a hatalmas óceánjáró hajókon töltött idő, amikor úgy érzed, hogy mindent meg akarsz nézni, de még semmit sem láttál. A vacsorához dresszkód jár, azaz elképzelhetetlen, hogy valaki egy szakadt pólóban vagy rövidnadrágban üljön le az asztalhoz. Ugyanakkor nem szmokingra vagy fekete öltönyre kell gondolni.
Elég egy elegáns ing, egy zakó és egy jó cipő. Különben döbbenetes, hogy egy olyan szűk kis konyhában, mint amilyen ezen a vonaton van, micsoda fejedelmi ételkülönlegességeket tudnak a szakácsok megalkotni. Az ázsiai Orienten a konyha nem sokkal nagyobb, mint egy óriási repülőgépen. Az Orient név olyan brand, amit a mai napig nem kell reklámozni, a vonat télen-nyáron 90-95 százalékos kihasználtsággal rója a kilométereket. Ez nem egy vonat. Ez egy turisztikai termék, mégpedig az egyik legjobb a világon. Számomra a legnagyobb negatívum abban a pillanatban következett be, amikor Kuala Lumpurban le kellett szállnom róla.”
Varga Tamásnak igaza van: már egy virtuális utazással is órákat el lehet tölteni a világhálón. Ezt akár otthon a fotelből is megtehetjük, de minél tovább nézegetjük a luxus expressz weboldalát, annál inkább megjön a kedvünk, hogy mindent magunk mögött hagyva már másnap elinduljunk e fantasztikus világ felfedezésére. Amely nemcsak evésből, ivásból, vonatozásból áll, hanem akár félnapos kirándulásokból is. A maláj-thai határon például a fehér homokos Penang-szigetre, ahová a Far East Orient Expressz utasai is kirándulást tehetnek. Hogy a világ legtisztább és legfegyelmezettebb városáról, Szingapúrról, vagy a mindig nyüzsgő és ezer titkot magában foglaló Bangkokról szó se essék.
De térjünk most vissza Európába. Nagyon jó hírem van: 2014. május 7-én Budapestre érkezik az Orient Expressz. Mégpedig Londonból. (A vonat május 7-én fut be a magyar fővárosba és a május 10-i indulásig a Vasúttörténeti Parkban tekinthető meg. S jövő ősszel, október végén újra nálunk köszönthetjük a legendás vonatot.) A Venice Simplon Orient Expressz pontosan olyan luxusutazást nyújt, mint ázsiai testvére. Amúgy az Orient a Francia Államvasutak, azaz az SNCF bejegyzett védjegye. Akik erre a vasútra felülnek, szinte ugyanolyan körülmények közepette utazhatnak, mint felmenőink a századelőn. Ma még élő nagyapáink, s az ő szüleik közül azok a szerencsések, akik utazhattak az európai Orienten, biztosan napokig tudnának mesélni élményeikről. Ha tehetném, időkapszulába zárnám magam, s legott Párizsba mennék, hogy aztán a híres Orient Expresszel Isztambul felé vegyem az irányt. Múltba révedésre azonban nincsen szükség! 2014. augusztus 29-én Párizsból Isztambulba indul az a vonat, amely a „klasszikus” távot 6 nap és 5 éjszaka alatt teszi meg. Fejenként 7400 euróért! De higgyék el, vannak olyanok, akiknek ez az összeg is megéri. (Vannak még szabad helyek, lehet próbálkozni a foglalással.) Az utazó ezért az összegért a legeredetibb és legigazibb Orient Expresszen utazhat. A londoni székhelyű Orient Expressz Hotels Ltd. tehát nemcsak Ázsiában, hanem Európában is a gazdag luxusutazókra koncentrál. De a vállalat Dél-Amerikában is megvetette a lábát, hiszen például Peruban és Brazíliában is több járatot üzemeltet – igaz, ezek nem Orient Expressz néven futnak.

GYILKOSSÁG AZ ORIENT EXPRESSZEN
Albert Finney, Martin Balsam és Ingrid Bergman főszereplésével 1974-ben készült el a Gyilkosság az Orient Expresszen című filmklasszikus. Agatha Christie nagysikerű regényét Sydney Lumet vitte vászonra. A film – bár hat jelölést is kapott – mindössze egyetlen Oscar-díjat nyert. 1975-ben a Greta Ohlssont alakító Ingrid Bergmant jutalmazták az aranyszobrocskával. A cselekmény szinte mindenki előtt közismert. A belga detektív, Hercule Poirot Isztambulból indulna haza Európába, de az Orient Expresszen már egyetlen szabad hely sincsen. Ám Signore Bianchi, a vasúttársaság igazgatója elintézi, hogy a nyomozó mégis felszállhasson a vonatra. Az utasok egyike, Mr. Ratchett óriási összeget adna Poirot-nak, és felkéri a detektívet, hogy derítse ki, ki ír neki fenyegető leveleket. Poirot elutasítja az ajánlatot. Ratchettet másnap holtan találják a fülkéjében, ahol tizenkét késszúrással ölték meg. Signore Bianchi kérésére Poirot megpróbálja felderíteni az ügyet, mielőtt a hóakadály miatt a nyílt pályán veszteglő vonat továbbindulna. Hamar kiderül, hogy Ratchett valójában egy Cassetti nevű veszedelmes bűnözővel azonos. Poirot-nak hatalmas fejtörést okoz az ügy megfejtése, hiszen a szerelvény rövidesen elindulhat a következő állomásra, ahol a hatóságoknak jelenteni kell a bűntényt... Külön érdekesség, hogy a film forgatásához valódi Orient kocsikat használtak fel. A moziban egy magyar diplomata is szerepel, őt Michael York alakította.

BALESETEK, MERÉNYLETEK, LEGENDÁK
Furcsa is lett volna, ha pont ez a legendás vonat nem válik a bűnözők célpontjává. A leghíresebb eset 1891-ben történt, amikor Athanaszosz, a görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon. 1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a vonat. A közeli falvakban csak nagy nehézségek árán sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Ez az eset ihlette meg Agatha Christie-t regényének megírására.

HÍRESSÉGEK AZ ORIENT EXPRESSZEN
Szinte természetes, hogy a legendás krimikirálynő, Agatha Christie is utazott a vonaton – máskülönben igen nehezen tudta volna megírni nagysikerű regényét. A további hírességek közül érdemes megemlíteni a német színésznő, Marlene Dietrich, a holland kém- és kalandornő, Mata Hari, valamint a cseh író, politikus, később köztársasági elnök, Václav Havel nevét.