AZ ING

Ez a ruhadarab tunikaként kezdte a karrierjét, majd díszes csipkés darabként folytatta, és a 18. század végére fejlesztette ki elöl gombolós, végig kinyitható, vendéggalléros és mandzsettás formáját. A huszadik század harmincas éveire aztán megjelent a kemény helyett a puha kidolgozású és fix gallér, és kialakult a ma is viselt ing, a dress shirt, ami mindig hosszú ujjú és zseb nélkül készül. Az ing minden típusú férfiöltözködés alapdarabja, legyen szó klasszikusan öltözködő menedzserről, az olasz stílus követőjéről, vagy akár lázadó fiatalról, az ing viselését nehéz elkerülni, még a póló és t-shirt szerelmesei és a lázadók is tartanak pár jól kombinálható fehér, kék vagy fekete darabot a szekrényükben. A férfidivat szigorú és merev szabályainak változásaival párhuzamosan az ing is könnyedebbé, kényelmesebbé és egyszerűbbé vált, de formai jegyeit mind a mai napig megtartotta. Az ing univerzális, nélkülözhetelen és stílusos darabunk, amit a test a body formája, a gallér szabása és a mandzsetta milyensége mellett az alapanyag minősége és mintázata különböztet meg.

AZ ING TESTE
Az ing bázisát a test alkotja, ez szabászati szempontból lehet normál, custom fit és slim vonalvezetésű. A szűköltöny-divat és az egyre többet sportoló új férfitípus megjelenésével az ingek egyre szűkebbé váltak. Magasabb lett a hónaljív, szűkebb a test és a kar szabása, valamint szűkítő varrások kerültek az ingtest hátára. Az új ing már nem a viselője mellett, hanem azzal együtt mozog, jóval „rászabottabb”, de ugyanúgy komfortos és kényelmes. A normál ingek, bő testtel, ejtett vállakkal, kényelmesre szabott ujjakkal és combközépig érő hosszúsággal készülnek. Hátrészükben nincs szűkítő varrás. Az ilyen darabokat ma hagyományosnak nevezzük, sok városi és alkalmi modell ma is ebben a kényelmes – néha túl bő – verzióban készül, számos úriember csak ilyenben érzi jól magát. A custom fit verziók enyhén karcsúsított darabok, a testvonalat követő hátban általában két oldalon szűkített törzzsel, a vállaknál kényelmes, de nem bő, a hónaljkörnél magas, de kényelmes szabással készülnek. Ma a városi és alkalmi ingek, valamint a casual ingek jelentős része is ilyen formában készül. Ez az ingszabás felel meg a mai életérzésnek és ruházati vonalaknak is. A modern klasszikusok is a feszes és a nadrágba nem ráncolva viselhető ingeket kedvelik. A testvonalat szorosan körbevevő, szűk sziluettű – slim fit – ingek a hetvenes évek divatjának újraéledéseként az utóbbi években váltak ismét népszerűvé. Az ingtestek válla keskeny, erősen testre szűkítettek, hónaljkörük és az ujjaik is szűkítettek. A modern vonalú öltönyökhöz csupán a fenti ingek viselhetők, mivel a zakók szűk vonalvezetése a normál ingeket nem viseli el, azaz nincs elég hely a bővebbre szabott ingek „anyagbőségéhez”. A slim fit teljesen testre szűkített, szinte arra ráhúzott verziói a skinny ingek, amelyek csak a nagyon fiatalok és nagyon vékonyak körében népszerűek.

KÉZI KIDOLGOZÁS
Csakúgy, mint az öltönyöknél, itt is ismerjük a gépi és a kézi, valamint a méretre készített kidolgozási variációkat. Az ingek kidolgozásának számos minőségi fokozata ismert, a teljesen gépi technológiától a félkézin át egészen a méretre készült ingekig. A legtöbb finomság természetesen a manufakturális ingeknél fedezhető fel: a gallér kézi felvarrása, a vállrész kézi megmunkálása, a kézi gomblyukak, a kézzel felvarrott különleges mother of pearl gombok, a kézelőnyílás kidolgozása és a monogramok kézi hímzése. A méretes ing olyan luxus, amire érdemes áldozni, hiszen az ilyen individuális darabok tökéletesen követik a megrendelő testi arányait. A viselő nevének kezdőbetűi, azaz monogramja a klasszikusan öltözködő férfi több ruhadarabján is megjelenhet. Leggyakrabban az ingeket látják el egyedi monogrammal. A kezdőbetűket az ingtest bal oldalán, a szív alatt, illetve a bal kézelőn szokták elhelyezni csináltatott ingek esetén. A cérna színe általában sötétebb, mint az ing, fehér ingre mélykék vagy fekete, kék ingekre sötétkék, sötét ingekre pedig az ing alapanyagánál sötétebb színű hímzés passzol. Az európai ízlésnek inkább a testen, az amerikainak pedig a kézelőn elhelyezett hímzés felel meg. Egyesek szívesen használják mind a két verziót, ezt érdemes elkerülni, a monogramozás lényege a visszafogott elegancia, nem pedig a feltűnés.

AZ ING GALLÉRJA
Az ing legfontosabb része, hiszen ez ad az arcnak karaktert és változtathatja meg annak formáját is, valamit ez határozza meg az ing casual vagy formális jellegét. A mai ingeken már rögzített gallér van, ez eredetileg az olcsó ingek jellemzője volt, a múlt század húszas éveiben a magára adó emberek kereknyakas és ahhoz illeszthető „vendéggalléros” ingeket viseltek. Az első világháború után, amikor a divat egyre többet átvett a munkásosztály – a kékgallérosok – öltözködési szokásaiból, terjedt el a ma már egyeduralkodó, készgalléros ing. Ekkor jelent meg az ingeken a zseb (ami ma casual jellegre utal) és a gombos kézelő is a dupla visszahajtott kézelő mellett. Az ing gallérjának legkarakteresebb jegye a szárak szabása, valamint a gallér magassága és kidolgozottsága. A kidolgozásnak számos verziója közül a legelterjedtebb a puha merevítőpántos változata és a keményített „city” verzió. Természetesen minél puhább a gallér kidolgozása, annál kényelmesebb azt viselni, a keményre kidolgozott – ez a londoni iskola – city gallérok nemegyszer okoznak viselés közben kényelmetlen érzést. A puha kidolgozású, de béléssel elkészített ingek gallérszárai keskeny, eredetileg csontból készült, ma már műanyag – eltávolítható – pántokkal merevíthetőek ki.
A merevítőket az inggallér alsó oldalán kialakított nyílásokba behelyezve a gallér merevebb, tökéletesen ülő és formálisabb lesz, de a kidolgozás puhasága nem vész el. A gallér magassága az ing stílusának egyik meghatározója, minél elegánsabb egy gallér, annál magasabb; az alacsonyabb gallérok inkább a casual hangulathoz, a magasak pedig az öltönyös megjelenésekhez illenek. Ez igaz Olaszországra, de éppen az angolok, az észak dél ellen csata jegyében, az elegáns megjelenésekhez sem illesztenek magas gallérokat. Nézetük szerint a túl magas gallérokban a férfiak eltűnnek, ezek a gallérok barokkosan hatnak. Kétségtelenül nevetségesek azok az olasz túlzások, amikor háromnál több gallérgombos erődítményű ingeket ajánlanak, a divat védővonala mögé bújva! A magas gallér olasz preferálása az öltönyök szabásával is magyarázható, az ottani szabás a nyakszirtre jobban „felülő” vonalat használja, amely megkívánja a magasabb inggallért. Hagyományosan a gallérok magassága 3.2–3.5 cm, a karakteres, olasz gallérok pedig 4.2–5 cm magassággal készülnek.A magasgalléros modellek természetesen megkívánják a hosszabb nyakat is, akinek széles a nyaka vagy tokás, annak a magas olasz gallérok nem ajánlottak! A gallér szabása, azaz a gallérszárak egymással bezárt szögének nagysága – zártsága vagy nyitottsága – határozza meg az ing karakterét. Az egyenes, egymással kis szögben záródó gallérpáros típusok az arcot nyújtják, keskenyítik, a nagy szöget bezáró nyitott gallérszárak pedig az arcot szélesítik, „kerekítik”. A gallér hossza a harmincas években sokszor meghaladta a 10 centimétert, a hatvanas években a gallérok pár centiméteresre rövidültek, ma a legtöbb gallér szárhossza a 6 és 9 cm között mozog.
Az olaszok a hosszabb szárakat, az angol iskola inkább a rövidebbeket preferálja. A legelterjedtebb gallértípusok, a hosszú KENT– straight-point – vagy zárt gallér, ennek pánttal átkötött változata a TAB, legombolt amerikai eredetű verziója a BUTTON DOWN, a húszas évek eleganciáját idéző átszúrt elegáns verziója pedig a PIN gallér, amelynek gallérszárait méretes biztosítótűvel illik stílusosan átkötni a nyakkendő alatt. A zártabb, nyújtott gallérok a leggyakrabban viseltek, ezek minden stílushoz és öltözethez jól illeszthetők. A kent gallér nyakkendővel és nyitott állapotban is jól felfekszik.
A pánttal átszorítható tab gallér csak nyakkendővel viselhető, nyakkendő mellőzése esetén a gombos alsó szárak esetlenül lifegnek a szabad gallérokon. A legombolt gallér csúcsos button down amerikai találmány, célja éppen az volt, hogy a gallér szépen üljön, ne álljon el a nyakrésztől. Ezeket a gallérokat nyakkendővel viselni ma már elfogadott dolog, annak ellenére, hogy eredetileg nyitott viselésre szánták őket. Az olasz ízlés az ilyen gallérokat nyakkendő kötése esetén kigombolt gallércsúccsal viseli. A tűvel vagy európai szokás szerint rúddal átszúrt inggallérok a harmincas évek mindennapos megjelenéséhez tartoztak. Ma sajnos ritkán látni ezt a viselési módot, ami elegáns és megkülönböztető. A kent gallérok rövid és gömbölyűre ívelt változata a club gallér, amely az angol és az amerikai utcai és casual stílusnak is kedvelt eleme. A nyitott, széttárt gallérok közül a legnagyobb szöget bezáró hátravágott gallér az EXTRA CÁPA, a klasszikus CÁPA – spread –, valamint a zártabb, nagyon kedvelt FÉLCÁPA típus, amely átmenet a cápa és a kent szabás között. A cápagallért az angolok franciának, a franciák pedig angol gallérnak nevezik, de Agnelli-gallérnak is szokás nevezni ezt a vágást, hiszen az olasz iparmágnás előszeretettel viselte ezt a verziót. A cápainggallért Michael Douglas tette népszerűvé a Tőzsdecápák (Wall Street) című filmben, ő viselt ebben az Oscar-díjas filmben fehér, szélescsíkos, cápagalléros darabokat. A cápagallér széles változata egyértelműen olasz eredetű, de az erősen hátravágott változat az angol klubok viselete volt a múlt század harmincas éveiben. Ma is ezt nevezhetjük a legelegánsabb, de egyben legnehezebben viselhető gallérnak is, mivel a merev hátravágás miatt ehhez az inghez csak művészien megkötött nyakkendők viselhetők. A cápagallér nyitott formában is elegáns és különleges, nyakkendő nélküli megjelenés esetére ez a legoptimálisabb gallérverzió, mivel nyitott szárai hátrasimulnak a kulcscsontok felé. Az inggallér mérete akkor optimális, ha a zárt gallér és a nyakunk között legalább egy ujjnyi hely van. Ha ennél szorosabb a begombolt gallér, akkor a nyakkendőviselés kényelmetlen, zavaró és egyre elviselhetetlenebb lesz. A túl bő gallérra kötött nyakkendő pedig a gallérszárakat túlságosan összehúzza, ez a megjelenésünket kínosan stílustalanná is teheti.

AZ ING UJJA
Az elegáns városi ingek legtöbbje visszahajtott – más néven dupla vagy francia – mandzsettával készül. Az ilyen kézelőket a ruházathoz és óránk alapanyagához igazodó mandzsettagombbal kell összezárni. Sokan vitatkoznak róla, pedig egyértelmű: az ing ujja minden esetben hosszú, azaz nem létezik olyan klasszikus ingmodell, ami könyökig vagy a fölött érő szabott ujjal készülne. Természetesen az öltözködés formális elvárásainak lazulásával ismertté vált a rövid ujjú ing (gyakran mintás pamutból vagy nyomott mintákkal), ezek az első világháború után jelentek meg, először a meleg éghajlatú déli államokban, és ma a casual ingek közé tartoznak. A rövid ujjas inget nyakkendővel viselni nem stílusos megoldás, olyan, mintha pólóhoz kötnénk selyem nyakravalót. A kékgalléros, azaz a munkásosztály öltözködési szokásainak beszivárgása által a második világháború után elfogadottá vált az „ingujjas” megjelenés, azaz a férfinak már nem volt kötelező minden esetben zakót viselnie. Ma már az ing önálló életét éli, az öltönytől vagy zakótól teljesen elkülönült ruhadarabunk. Az inges és nadrágos öltözködés magával hozta a kigombolt kézelő és a visszahajtott ingujjak lehetőségét. Aki ma stílusosan akar rövidebb ujjat viselni, annak több lehetősége is van erre. A kigombolt kézelős inget visszahajthatjuk a csukló fölé, hagyományosan több hajtással a könyök alá casual hangulatban, illetve a könyök fölé military stílusban. Az utóbbi évek szűk vonalaival egy időben jelent meg az ujjak könyökig való lendületes felgyűrése is. Tradicionálisan a férfiingeket úgynevezett visszahajtott, más néven dupla kézelővel készítették, amelyet kézelőgombok tartottak össze. Hosszú időn keresztül az ilyen dupla mandzsettás – franciamandzsettás – ingeket csak az elegáns ingekhez illesztették, mára ez a verzió sok casual hangulatú darabnál is megjelenik. Ennek oka a business casual stílus és a nyakkendő nélküliség elterjedése, ma sokan viselnek erősen mintás és színes, valamint sötét ingeket kigombolt gallérral finom öltönyökhöz, dupla kézelővel és érdekes gombokkal. Mondhatjuk azt is, hogy ma ezek az ingek az új nyakkendők. Természetesen az alkalmi és formális ingeknek is kötelező elemük a mandzsettagombbal rögzített visszahajtott kézelő. A hétköznapi ingek szimpla, gombolható kézelővel, egy vagy két zárógombbal készülnek, attól függően, hogy az ing karaktere mit kíván meg. A gombos vagy sportkézelők lehetnek szögletesen vágottak vagy ívesek. A hagyományos ingeken egy gombbal záródik a mandzsettarész, a modernebbeken pedig kettővel. Két gomb esetén a felső gombot mindig gombolni kell, az alsó akár nyitva is maradhat. A sprezzatura stílus, azaz a hanyag elegancia jegyében az olaszok a gombot nyitva hagyják az ingeiken és azt így kinyitva viselik öltönyhöz, zakóhoz. Az ing karakterét színe és mintázata határozza meg, ennek alapján megkülönböztetünk egyszínű és mintás ingeket, valamint mintás ingeket világos és sötét alapon. A legkedveltebb színek a hófehér, a világos-, közép- és erős kékek, a szürkék, a fekete, a frees árnyalatok. A mintázatok közül a business divatban a különféle csík- és kockamintázatok terjedtek el. Meg kell különböztetnünk az ingeket az alapján is, hogy a színes alaping kap kísérőszínnel díszítést vagy a fehér ing kap színekkel mintázatot. A kék alapon mintás ingek erősebb karakterűek, mint a világos alapon mintázottak.

A FEHÉR ING
A férfiruhatár örök darabja a FEHÉR ING, amely, amióta öltözködünk, része a ruhatárunknak. A fehér ing lehet könnyed casual darab farmerrel, kívül viselve bermuda párja, nyitott gallérral a modern kor férfijának üzleti kísérője, tökéletes gallérral, nyakkendővel viselve pedig makulátlan üzleti vagy esti kiegészítője az öltönynek. Szinte nincs olyan jól öltözöttnek nevezhető férfi, aki az utóbbi 50 évben ne viselt volna előszeretettel hófehér pamutinget. A fehér ing a férfit szexivé és makulátlanná teszi, összeköti őt a klasszikus hagyományokkal, fellépése így magabiztos és mindig stílusos lesz. Legyen az ing könnyed gézszerű anyagból, lágy lenből vagy presztízs Sea Island vagy pima pamutból, a helyesen kombinált fehér ing – klasszikusan vagy lazán viselve – mindig eléri a hatását. Természetesen minél formálisabb az alkalom, annál tökéletesebb inget illik viselni. A finom two ply pamut alapanyagból készült ingek vasalás után szinte„ropognak” viselés közben, az oxford szövésűeknek pedig éppen a puhasága adja a kényelem jóleső érzését, a lenfehérek tört gyűrődése pedig a nyaralás gondtlanságát idézi. A casual hangulatú legombolt galléros – button down –, szélesre szabott darabok nem illenek az öltönyökhöz. Városi ingnek cápa- vagy kent galléros, tökéletesen szabott darabot kell választani testvonalat követő szabással, dupla kézelővel. Az ilyen öltönyhöz szánt darabokat nevezzük dress shirtnek, ezek mindig zseb nélkül és gallérrúddal merevített klasszikus gallérral készülnek. A magam részéről ezeket az ingeket tartom upper casual hangulatban a farmer legtökéletesebb kísérőjének is! A magas galléros olasz iskola darabjai kigombolt első és mellkasgombbal – à la Tom Ford – a mediterrán életkedvet idézik, míg a keményített rövidebb galléros változatok Albion klasszikus, talán kicsit poros, de feltétlenül tradicionális hangulatát hordozzák. A fehér ing legelegánsabb megjelenése, ha sötét öltönyhöz és sötét nyakkendővel viseljük, ilyenkor a sötét színek és a fehér kontrasztja hangsúlyozza a kifinomultságot és a tökéletességet.

AZ ANGOL STÍLUSÚ ING
Az angol ingstílus egyfelől az öltönyök tradicionálisabb vonalvezetése miatt konzervatívabb, de színviláguk merész, néha meghökkentő kombinációkat ajánl, erős színek és bátor mintázatok jellemzik. Mivel az angol iskola előszeretettel használja a minták keverését, itt közkedveltek az első látásra nehezen kombinálható dress shirtök. Gyakori a színes alapon többszínű felülcsíkozás és felülkockázás, valamint a konzervatív hangulatú, szélescsíkos ingtesten a fehér gallér és kézelő. A londoni Jermyn Streeten fellelhető patinás angol márkák szívesen kombinálnak élénk színű, középszéles, mintás nyakkendőket a színes ingekhez, de mindig kínosan ügyelnek a színek közötti rafinált összhangra. Legjellemzőbbek a fehér alapon kék kockás és csíkos ingek zöld, sárga, fekete kísérőszínnel, illetve frees, liliomlila és kanárisárga mintázással.

AZ OLASZ STÍLUSÚ ING
Az olasz iskola a visszafogottabb színvilágú, de formailag bátrabb ingeket preferálja. Az olaszos ingízlés kedvelt színe a kék és annak ezer árnyalata, leginkább uni, önmagában, anyagában mintázott, merészen kockázott vagy csíkozott változatban. Ehhez a stílushoz leginkább a széles és nehéz alapanyagú twill- és zsakard nyakkendők illenek, uni vagy csíkos, apró mintákkal. A legkedveltebb kombináció az egyszínű vagy tűcsíkos inghez viselt sötétkék nyakkendő, finom mintázattal. Természetesen az olaszoknál is jelen van a bátrabb mintavilág, de az öltönyös kombinációknál itt unalomig a fehéret és kék árnyalatokat használják. Az erősen csíkozott és kockás alapanyagú ingek itt a casual életérzés nélkülözhetetlen darabjai. Érdemes megjegyezni, hogy a laza, mediterrán, olasz ízlés használja a visszafogott mintázatokat és színeket, a britek sokkal színesebben és mintásabban öltözködnek. Az olasz stílus kedvelt gallérformája a cápa, a félcápa és a kent, valamint a button down hosszú galléros változata. Az olasz ingek puha kidolgozásúak, gallér- és kézelőbélésük puha, soft. Itt a fehér gallér színes testen, valamint az átkapcsolt és áttűzött gallér nem használatos. Az olasz ing klasszikus értelemben testet követő, magas galléros és gombos kézelővel készül, ebben a stílusban a dupla kézelő csak ritkán jelenik meg, azt legtöbbször formális megjelenésekhez kombinálják.

A SÖTÉT ING
A világos ingek az üzleti életet egyértelműen uralják, legyenek egyszínűek vagy mintásak, ezeket fogadják el még ma is business shirtnek. A sötét ingek viselése a szofisztikált városi stílus, az egykori bad boys hangulat továbbélései mai öltözködésünkben. A köznapi ízlésbe a tervezők hozták vissza a fekete, barna, mélykék és más, sötét árnyalatú ingeket elegáns öltönyökhöz és  farmeres megjelenéshez is kombinálva. A sötét ingeket viselhetjük sötét felsővel, de az ingnél világosabb színekkel is. Közkedvelt összeállítás a sötétkék ing csontszínű zakóval, illetve a fekete ingek középszürkével kombinálva. Természetesen a szofisztikált kinézetet a sötét zakó és a hozzá viselt sötét ing kombinációja teremtheti meg. Sötét inghez csak ritkán lehet világosabb nyakkendőt, világosabb díszzsebkendőt viselni.

ALKALMI INGEK
Az alkalmi formális ruházathoz különleges alkalmi ünnepi ingeket viselünk. Ezek az ingek kidolgozottságukban és formai jegyeikben különböznek az öltönyhöz viselhető business ingektől. Az alkalmi ingek a formális megjelenés kötelező részei, ezek nélkül az összkép nem lesz makulátlan. A szmokingingek a városi ingekhez hasonlóak általában – pánttal kimerevíthető – kent, valamint cápa- és félcápa-gallérral készülnek, mindig dupla kézelővel és különféle mellkidolgozású verziókban. Az olaszos ízlés ebben az esetben is a magasabb, az angol és amerikai pedig a mélyebb gallért használja. A hófehér, keményített mellrészes batiszt, és puplin vagy selyem szmokingingeket gyakran vendéggombos kivitelben gyártják, ebben az esetben külön gombokkal – kifejezetten erre a célra kialakított formájú gombok ezek – lehet a két oldalt rögzíteni. A gombok fekete vagy fehér gyöngyház vagy csontgombok, de készülhetnek nemesfémből, sőt drágakőberakással is. A hajtogatott mellrészes – piés – ingek lehetnek fixgombosak vagy vendéggombosak. A fixgombos verziók mindig fedett eltakaró pánttal készülnek. A szmokingingek laza pamutból készülő verziói – fehér és fekete színben – a lazább, megengedő hangulatú formális megjelenések mellett a casual vagy informált öltözetekhez is jól illeszthetőek, természetesen kigombolt gallérgombbal. Egyediek a fekete vagy kék finomblokkcsíkos vagy kék, szürke, esetleg bíborlila testtel és fehér gallérral készült, ódon hangulatú verziók, amelyek a harmincas évek különösen kifinomult stílusát idézik; az ilyen darabokat főleg az amerikai formális öltözetekhez, valamit a dinner jacketes és morning coatos megjelenéseknél lehet jól kombinálni. Az alternatív szmokingviselethez a fekete, mélyszürke, mélykék és akár lila vagy más színű, de klasszikusan kidolgozott – normál gombsoros – alkalmi ingek is kiválóan kombinálhatók. Az álló, letört szárú magas gallért, a „Vatermörder” verziót viselhetjük szmokinghoz is, ahogy ez a múlt században még elfogadott volt, de a walesi herceg a húszas években megunta a kemény frakkingeket és ekkor készíttetett először
„lazább” verziót a szmokingjához. Ez a gallértípus a frakkinges estéken kötelező. A frakkhoz viselendő ing vendéggombos, piké keményített mellrésszel és keményített, de szimpla, azaz nem visszahajtható, de díszgombbal zárható kézelővel készül. Frakkhoz rakott vagy piés inget viselni nem szabad. Az állógallérral készült formális ingeket nem stílusos kigombolva viselni. Miközben szmokingos esték végeztével legendásan elegáns mozzanat a kézzel csomózott csokornyakkendő kibontása és a szmokinging gallérjának kinyitása, addig ez a frakk esetén maga a stílustalanság.

A CASUAL ING
A férfiruhatár minden ingjét, ami nem nyakkendős darab, azaz nem öltönyös klasszikus megjelenésre használt – dress shirt –, casual ingnek tekinthetjük. A klasszikus ingeket is lehet casual hangulatban viselni, nyitott gallérral és laza összeállításoknál, de az originál casual ingek szabásuk, mintázatuk és összképük miatt nyakkendős viselésre nem vagy csak nagy stílusbiztonság mellett alkalmasak. A kedvelt fordulat logikájával, bármely ing lehet casual ing, de a casual ing csak nagy ritkán lehet klasszikus. Számos esetben viselhetünk öltönyös vagy városi inget casual hangulatban, így ha elegáns darabot kigombolva viselünk, vagy akár egy formális inget farmerrel párosítunk, máris casual hangulatúvá módosítottuk ruhatárunkat. A mai, kevert öltözködési ízlésnek éppen az a lényege, hogy az egykor volt stíluskötöttségek feloldódtak és a kombinálási szabadság teljesen új és szokatlan összeállításokat fogad ma már el. A casual ing tehát egyfelől eredetileg casual darabokat jelent, amelyek szabásuk, anyaghasználatuk, mintázatuk vagy más külső jegyük által a lazább viselési kategóriába tartoznak, valamint olyan ingeket is jelöl, melyek eredeti stílusa nem casual, de hangulatuk a viselési mód átalakulása miatt ide sorolja őket. A casual ingek formai jegyei azonosak a klasszikus darabéval, itt is testszabása, a vállak vonala, az ujjak kidolgozása és elsősorban a gallérrész részletei adják meg az ing karakterét. Ritka kivételektől eltekintve a dupla kézelő, a keményítettgallér-kidolgozás itt nem jellemző. A casual ingek eredeti felfogásban bő testtel és hosszú törzsrészszel készültek, hiszen eredeti funkciójuk a kényelem, az akadálytalan mozgás biztosítása volt. Mára ez a felfogás sokat változott, igaz, az amerikai klasszikus casual darabok ma is bővebbek, mint a városi ingek, de az öltözködési ízlés változásához igazodva ma már ezeket az ingeket is szabják testvonalat követő, de még mindig kényelmes custom fit vonalban. Természetesen a slim kivitel is ismert a casualban, ezeket a darabokat nem a klasszikusan casual, hanem inkább a modern utcai öltözetekhez kombinálják. A gallérkidolgozásokra a kényelem és ez által a puhaság jellemző, a casual modellek alacsonyabb és rövidebb gallérszárasmkonstrukcióval váltak általánossá. A klasszikus casual ing a legombolt gallércsúcsos, a button down, amelyet amerikai ikonnak is tekinthetünk. Az ilyen galléros inget nem egyszer széles, hosszú ingtesthez illesztik, az eredeti felfogásnak megfelelően bőre eresztik. Ezek a darabok csak más, bőre szabott darabokkal együtt viselhetők, szűkre szabott nadrággal, keskeny farmerrel vagy kívül viselve esetlenül hathatnak. Az ilyen ingek egyszínű és klasszikus csíkozású, durvább tapintású oxford pamutból vagy könnyed, bátran és sok színnel csíkozott puha pamut twillből készülnek. A legombolt galléros modellek szűkebbre szabott változatai közkedveltek oxford pamutból, lenből és vintidzs kivitelű alapanyagokból is, gyakran nemcsak céglogóval, hanem a régi időket idéző klub- és egyetemi feliratokkal is. Az ilyen formavilágú, gyakran csíkos és egyszínű ingek az Ivy League stílus tökéletes kiegészítői. A feliratos, címerrel és számokkal, vagy zászlókkal díszített verziókat szokás klubingnek is nevezni. Az egyenes, rövid és puhán kidolgozott kent gallért nevezhetjük általánosan városi casual formának, mivel a legtöbb laza felfogású inget ilyen gallérverzióval gyártják. Ez minden alapanyaghoz és stílushoz jól alkalmazható, legyen az nyomott mintás pamuting, kord- vagy posztóing, len vagy gyűrött darab. A rövid kent gallérnak a lényege az, hogy puhasága által soha nem olyan feszes, mint a hosszabbra szabott „vasalt” gallérok, és ezáltal az öltözet összképét is lazítja, könnyeddé teszi. A múlt század tízes éveit idézik a gallérszár nélküli (mandaringallér), keskeny gallérpántos modellek, amelyek egykor az ingek alapjai voltak, ezekhez kapcsolták a keményített gallérrészeket. Az ilyen gallér nélküli, gyakran orosz gallérosnak nevezett modellek leginkább vintidzs pamutanyagokból vagy lenből készülnek. Érdemes őket nagyfokú lazasággal, fesztelenül, mélyen kigombolva és leggyakrabban nadrágon kívül viselni. A military öltözködési stílus befolyása által megjelentek a több mellzsebes és vállpántos, kent galléros modellek is, amelyeket gyakran szabnak ujjain gombos pánttal, amely a visszahajtott részt rögzítheti, de bicepszre feszülő vagy a fölé szabott t-shirt-ujjakkal is. Az ilyen ingek csak szűkebb kivitelezésben, leginkább egyszínű vagy mintás (kockás) pamutból stílusosak; amikor a military ing még karakteres felső mintát is kap, erőltetett és tolakodó lesz. Ha a military inget más, a katonai életből átvett darabokkal kombinálunk, kinézetünk harcias és félreérthető lesz. A gallérgomb, azaz záró gomb nélküli, nyitottra szabott, kívülviselésre zánt, egyenes szabású és zsebes, rövid ujjas inget nevezzük guayaberának. Ezek az ingek a harmincas évektől váltak igen népszerűvé, eredetileg a közép- és dél-amerikai területeken, de ma már a „beach stílus” elengedhetetlen klasszikusai. Az ilyen inget az USA-ban előszeretettel viselték feltűnő nyomott mintázattal, leggyakrabban pálmafákkal díszítve, innen kapta a hawaii ing elnevezését. Ezek az ingek mindig kívül viselendőek, világos, hosszú- vagy rövidnadrággal, vagy farmerrel. A camping is nyitott, „kihajtott” galléros, de rövidebb, mint a guayabera, formája rövidebb, szabása szűkebb és zseb nélkül is készül. A könnyed farmeranyagból készült ingek cápa- vagy legombolt gallérral kiváló kiegészítői a téli és nyári casual stílusnak, szürke flanelnadrággal, fehér vagy drapp vászonnadrágokkal. A farmeringet farmernadrággal kombinálni a cowboy stílus, valamint a hetvenes évek fiatal lázadóinak sajátja, a mai utcaképbe ez a kombináció már nem igazán illeszthető.

A KÍVÜL VISELT ING
A casual öltözködés elterjedése, az általánossá vált lazább megjelenés jó példája a klasszikus és casual ingek kívül viselése. Ma a nyári lazább öltözködés kedvenc verziója a hosszú nadrághoz, farmerhez vagy bermudához a nadrágkorcon kívül viselt ing. Természetesen mielőtt ingünk ilyen viselését eldöntjük, érdemes meggyőződni róla, hogy a kinézett darab alkalmas-e az ilyen viselésre. Sok klasszikus, öltönyös viselésre szánt dress shirt, de klasszikusan szabott casual darab is olyan hosszú, hogy kívül viselve esetlenül hat, szinte hálóingre emlékeztet. Az olyan ingek alkalmasak külső viselésre, amelyek felvéve pár centiméterrel a csípővonal alá érnek; ha a hátsó ingrész hosszabbra szabott, az se nyúljon túl a fenék - felsőcomb vonalon. A kívül viselt ing természetesen a casual és smart casual hangulatnak felel meg, a klasszikus ízlésvilág minden esetben csak a nadrágon belül viselt ingszárakat fogadja el. A klasszikus öltönyhöz és kiegészítőkhöz viselt kívül leffegő ing stílustörés, ha az inget nadrágon kívül viselik, akkor mindig casual hangulatú öltönnyel vagy zakóval kombinálják.

ALAPANYAGOK ÉS MINTÁZATOK
Városi öltözetünkhöz pamutingek illenek, sea island, puplin, batiszt, fil-a-fil, kotolé, twill és oxford minőségben. Ezek a fogalmak az alapanyag kikészítésére, a szövés technológiájára, a kikészítés módjára és az alapanyag felületi mintázatára vonatkoznak. A legfinomabb alapanyagok a dupla felületű two play batisztok és puplinok, vastagabbak a twill és kotolé alapanyagok, az oxford pedig vastagságát anyagfelülete alapján a casual kategóriába sorolja. Az alapanyagok karakterét meghatározza a felhasznált pamutszál finomsága és nemessége. Minél finomabb egy ing alapanyaga, minél selymesebb a tapintása, annál elegánsabb és különlegesebb a darab. Az anyagfelület képe lehet plain, azaz sima (batiszt és puplin), vagy lehet strukturált, mint az oxford, twill vagy a harántcsíkos kotolé. A mintázatok közül a business divatban a különféle csík- és kockamintázatok terjedtek el. Meg kell különböztetnünk az ingeket az alapján is, hogy a színes alaping kap-e kísérőszínnel díszítést vagy a fehér ing kap színekkel mintázatot.

A CSÍKMINTÁK TÍPUSAI
A legsűrűbb a tűcsíkos, a csíkok szinte egymásba érnek. Az end-on-end csíkoson egyenletesen váltakoznak a csíkok. A tintacsíkos már szélesebb csíkot és nagyobb csíktávolságot jelent. A krétacsíkos mintázat széles csíkjai egymástól legalább fél centire futnak. Legkarakteresebb a széles blokkcsíkozás, ahol a csík szélessége akár fél centi is lehet. Legelterjedtebbek a fehér alapon kékkel, feketével, szürkével, bordóval, pirossal, lilával és zölddel csíkozott ingek. Amennyiben a csíkozás többszínű, akkor a kék-fekete, kék-piros, kék-zöld és vanília-kék, sárga-kék párosítások a leggyakoribbak. A csíkminták színes ingalapokon is előfordulnak, de leginkább a kék alapon fehér csíkozás a jellemző. A kék alapon fehér csíkos ingek nyomatékosabbak, jobban karakterizálnak, mint a fehér alapon kékkel mintázottak.

A KOCKAMINTÁK TÍPUSAI
A kockamintáknál is megtalálhatók a fehér alapon mintázott és a színes alapon mintázott változatok. A kék alapon fehérrel kockázott ing a dinamikusabb, míg a fehér alapon kék kockás a visszafogottabb. A legkisebb kockaminta a pepita, az aprón kockázott ing pár lépés távolságból már uninak hat. Ha a kocka nagyobb, blokkkockának nevezzük, mert a vonalak szélesek. A blokk-kockánál és a nagyobb, tattersaal kockánál gyakoriak a többszínű kockázások; ezek a kombinálás lehetőségeit erősen korlátozzák. Az egyik legizgalmasabb kockaminta az Esterházy, amely elegáns és casual is egyben. A klasszikus ízlés a visszafogott mintázatokat és az egyszínű ingeket preferálja, a modern klasszikusok szívesebben viselik az erősen mintázottakat, ezek a darabok a college stílusban is jól kihasználhatók. A mintázott ingek karakteresebb megjelenést nyújtanak, mint az egyszínűek, a jól összeállított ruhatárban mind a két nagy típusnak szerepelnie kell. Alkalmi megjelenésre az egyszínű verziók a megfelelőek. Említést érdemelnek még az eltérő testmintával – lehet ez uni vagy mintás – és fehér gallérral, illetve ritka esetben más színű gallérokkal készülő ingek. Ezek az ingek elegáns darabok, de ma már a casual öltözeteknél is szerepet játszanak, nem egyszer sportos, gyűrött alapanyagokkal kombinálva. Választékos ízlést mutat a blokkcsíkos, fehér cápagalléros ing, uni nyakkendővel és finoman  kockázott öltönnyel.