A 91. Magyar Derby

Az angol telivérek életének legfontosabb két és fél perce. Ezért nevelik őket kellő odafigyeléssel és némi kényeztetéssel szopós csikó koruktól, ezért adják őket másfél éves, vagy ahogy a szaknyelv mondja, yearling korukban tréningbe, és leginkább ezért a két és fél percért kezdik őket napi szinten tréningezni. Aztán jönnek az első versenyek, amikor kiderül, dédelgetett kedvencünk jó, ha a hendikep szintig eljut, ám a kétévesek egy része még mindig Derby-favorit, amikor megkezdi a téli felkészülését. Aztán jönnek a hároméves nagy versenyek, kezd tisztulni a kép, és jó eséllyel július elejére, a nagy napra már tudjuk, papíron kik nyerhetik a „kék szalagot.”  A probléma csupán annyi, hogy a versenyt nem papíron, hanem gyepen futják, 2400 méteres távon. Vannak évek, amikor jönnek a favoritok, de sokszor borul a papírforma, ettől szép a lóverseny és ezért Derby a Derby.

Az idén július 7-én már 91. alkalommal kentréznek a lovak a starthoz, a díjazás természetesen itt a legnagyobb a szezonban. 14 millió forint jár az első öt helyezettnek és további 8,4 millió forint azon futtatóknak és tenyésztőknek, akiknek magyar tenyésztésű lova áll starthoz a klasszikus versenyben. Jogos lehet a kérdés, miért csak a 91. Magyar Derby az idei, hiszen 1827 óta rendeznek hazánkban galoppversenyeket, Angliában pedig már 1780-ben lefutották az első Derbyt. Az ok prózain egyszerű: az Osztrák-Magyar Monarchiában Bécsben rendezték ezt a tenyészversenyt, ott győzött Kincsem is 1877-ben a teljes császári udvar szeme előtt, az élén Ferenc Józseffel.

1921-ben azonban már saját Derbyje van Magyarországnak, és mivel éppen épül a budapesti versenytér, Alagon kerül sor a premierre: az első nyerő Vatinius, a nyergében Nagy Gézával. Négy évvel később a Derby is költözik a fővárosba, és folytatódik a verseny sikersorozata, évrőlévre tízezrek látogatnak ki a pályára, hogy láthassák a legjobb háromévesek küzdelmét. A II. világháború után a szocialista érában is folytatódik a Derby népszerűsége, egyedül az elegancia kopik egy kissé, igazodva a kor igényeihez. 1977-ben új nevet kap a pálya, felavatják Tóth Béla csodálatos Kincsem szobrát, így onnantól kezdve a csodakanca is közelről figyeli az utódok öldöklő küzdelmét a halhatatlanságért.

Aztán a rendszerváltás után visszatérnek az elegáns kalapok a hölgyek fejére, 2000-ben pedig egy máig felejthetetlen Derbyvel búcsúzik a régi futópálya, Rodrigo a legendás Kállai Pállal népszerű győzelmet arat. Az újabb alagi évek után 2005-ben a minden igényt kielégítő új lelátó avatásán hosszú idő után ismét telt ház előtt futják a legnagyobb klasszikus versenyünket a Kincsem Parkban, a német vendég Rosenblatt lehengerlő stílusa a legnagyobb klasszisokat idézi.
Ilyen előzményekkel érünk el az idei versenyhez, amely reményeink szerint színvonalas és látványos futamot hoz, mondjuk olyat, mint a 2011-es, amikor 200 méterrel a cél előtt még öt lónak volt nyerési esélye, végül Ostinato csak célfotó után győzött az olasz Nino Murruval, olyan küzdelem után, amire még a legöregebb turf rókák sem emlékeznek.

Favoritok
Lapzártakor a Derby előfutamának számító Alagi Díj és a hároméves kancák felhozó versenye, az Erzsébet Királyné Díj alapján tudunk esélyeket elemezni.
Akaba neve kívánkozik az élre, a német tenyésztésű mén biztató kétéves karrier után, háromévesen folyamatos javulást mutat, két kisebb verseny után a Nemzeti Díjban biztosan verte évjárata legjobbjait, majd a 2000 méteres Alagi Díjban a második lett, miután lovasa rossz taktikát választott. Ennek ellenére a ló tudása alapján végre beérhetnek Siklósi Tamás futtató több évtizedes Derby-győzelmi álmai.
Ebben a futamban lépett a Derby-esélyesek közé Sabato, akit származása alapján, sprinter mamája, Shakira Mia miatt inkább rövidtávú klasszisnak gondoltunk, ám éppen 2000 méteren táltosodott meg, így tenyésztő- tulajdonos trénere, Molnár Orsolya joggal bízhat a „kék szalagban”.
Hazánk legnagyobb magántenyésztője és futtatója, a Telivér Farm több lóval készül a nagy napra, az eddig látottak alapján Mimir lehet a legjobb, a papa ezen a távon 2400 méteren volt a csúcson.
Az említetteken kívül a nemzetközi szinten is bizonyított két kanca, Havanna és Heliconia, az itthon nagyot futó másik két kanca, Alcobaca és Delinda, valamint két mén, a leginkább külföldön versenyző Teno és a kétévesen ranglistavezető Vincellér nevét kell kiemelni, de azon sem szabad nagyon meglepődni, ha az utolsó hónapban újabb lovak neve mellé rakhatjuk oda a favorit jelzőt.

A leghíresebb Magyar Derby-nyerő
Nem kétséges, a kitüntető jelző Imperiálnak, a XX. század legjobb magyar galopplovának jár. Az „Aranyszőrű Táltosnak” is becézett telivér 1960-ban született Kisbéren, és egy évvel később került Aperianov Zakariás istállójába. A sárga mén már kétévesen felhívta magára a figyelmet, többek között nagy stílusban nyerte az Ausztria Díjat Bécsben. Háromévesen is visszatért az osztrák fővárosba, ahonnan simán hazahozta a Derby-trófeát. A korabeli sajtó ekkor nem hallgathatta el kimagasló sikereit, így a Magyar Derbyre már több tízezer ember látogatott ki, többek között először és utoljára Kádár János, aki boldogan konstatálta, hogy a szocialista telivértenyésztés büszkesége Németh Ferenccel könnyedén őrizte meg veretlenségét. Imperiál később Amerikába is eljutott, és versenypályafutása végén mint tenyészmén is számos Derby-nyerőt nemzett. Trénere, Aperianov mester további 15 Magyar Derbyt nyert, amivel megdönthetetlen rekordot állított fel.