Pannónia Szeparéja

„Nagyít a hír, ha szárnyra kél, itt valóság több a hírnél / Ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég” – írta Kisfaludy Sándor, a Balaton-felvidék szülötte Szigligetről. Kisfaludy a XVIII-XIX. század fordulójának nagy romantikus költője és kalandora volt, aki a bécsi nagyvilági élettől a mediterrán hajóskalandokon keresztül egészen Napóleon franciaországi börtönéig jutott. Mégis visszatért szűkebb szülőföldjére, hogy ott telepedjen le és gazdálkodjon, s költészetével dicsérje a táj szépségeit. 
Szigliget az északi part talán egyetlen olyan települése, amelyet a vasút és a partvidék ütőerének számító 71-es út elkerül. Kis bekötőutakon lehet csak elérni a hullámzó dombsorra épült települést. Sziget, liget – szól a falunév eredetének megfejtése, és valóban: egykor szigetként emelkedhetett ki a Badacsony és a Keszthelyi-hegység közötti Balaton-öbölből. A jól védett, meghitt zugban ősidők óta éltek különböző népek. 
Az előző századfordulón bronzkori kincs került elő, kelták és rómaiak is laktak itt, a tatárjárás után pedig vár épült a legmagasabb hegytetőre. A várnak aztán a török időkben lett nagy jelentősége, amikor a Balaton mentén húzódott a hódoltság és a királyi Magyarország határa. Szigliget mint kikötő ekkor lett először fontos. 1616-ban itt állomásozott Bakats Sándor, a csajkás hajósok kapitánya; 1647-ben pedig Tóti Lengyel Gáspár, Szigliget várkapitánya építtetett balatoni hadiflottát, hogy felvegye a harcot a foki (siófoki) török hajós martalócokkal. Aki tehát errefelé vitorlázik, emlékezzen arra, hogy a régi idők balatoni hajósai bizony nem csak az üde szellő és a napozás miatt futottak ki a nyílt vízre. Itt is őrizték Európát és Magyarországot a végvári vitézek.

Évszázadok teltek el azóta, de megérte a küzdelmük: Szigliget a legérintetlenebb magyar mikrotájak egyike maradt. Amikor az ófalun keresztül leérkezünk a kis félsziget végébe, ahol déli fekvésű domboldalon sütkéreznek a házak és szőlők a balatoni napfényben, rögtön beleszerethetünk e vidékbe. A vitorláskikötő a félsziget csúcsán helyezkedik el, szélcsendes időben körös-körül szikrázik a napfény – nemcsak fölöttünk, hanem a tó vizében tükröződve. Keletre a Badacsony, nyugatra a Keszthelyi-hegység tömbje őrzi a tájat, míg szemben a fonyódi hegy kettős kúpja emelkedik ki a Nagyberek síkjából. 
Vincze Józseffel, a szigligeti kikötőmesterrel beszélgetünk a helyről. Mint elmondta, a kikötő 1938-ban jött létre, miután Debrecenyi Gyula, a környékbeli falvak plébánosa kitartóan szorgalmazta annak kiépülését. Évtizedek óta állnak itt meg a Badacsony, Keszthely és Fonyód környékén járó nagyhajók, miközben egyre nagyobb igény lett egy vitorláskikötő létesítésére is. Végül 2001 nyarán adták át az azóta önkormányzati tulajdonban lévő, és a Balatoni Hajózási Zrt. által üzemeltetett vitorláskikötőt. „Régóta szorgalmazták, s a tervekből tettek lettek” – mondja a magazinnak Vincze József. 2006-ban a Balaton Legvirágosabb Kikötője, 2007-ben a Kékhullám Zászló-díjat nyerte el a kikötő. A mintegy száz férőhely (10 vendéghellyel) jelenleg 75-80 százalékát bérlik szezonálisan, „a mai világban ez jó eredmény” – teszi hozzá a kikötőmester. Hogy miért is különleges még a szigligeti kikötő? Vincze szerint „itt nagyon nagy vízfelület van, és jóval kisebb a hajó- és vitorlásforgalom, mint a keleti medencében. Jól elférünk”.

A szigligeti kikötőben igazi közösség alakult ki, főleg a nyári hétvégéken pezseg az élet. Működik a Szigligeti Vitorlás SE is, amely elsősorban helyi versenyeket szervez (szeptember a hagyományos időpontjuk); de ezt az egyletet erősíti a tavalyi Kékszalag-győztes szuperhajó kormányosa, Józsa Márton is. Nem csak ő az egyetlen ismert ember a kikötőben és Szigligeten. A község hagyományosan a magyar politikai, gazdasági és művészeti elit egyik pihenő- és találkozóhelye. Őket is vonzza a táj szépsége, sokukkal össze lehet futni Szigliget utcáin és a kikötőben is. „Vitorlásversenyek idején is lejönnek, szívesen csatlakoznak a legénységhez, viszik a hírét Szigligetnek” – árulja el a kikötőmester.
Mire is készüljön az, aki Szigligetre jön? „Aki bulizni akar, ne ide jöjjön. Ide pihenni, feltöltődni járnak az emberek” – emlékeztet Vincze József. A kikötőben egy Balaton-szerte jó hírű, családias étterem várja a vendégeket, ami az idén már a március 15-i hóviharban is megnyílt, és késő őszig nyitva is tart. A kikötőmester bátran ajánlja továbbá az összes szigligeti vendéglátóhelyet: „kitűnő helyi borok, specialitások egész sora várja az ínyenceket”. Étkezés előtt és után pedig a romantikus várromot, a falu védett házakból álló utcasorait, a régi kúriákat és parkjaikat járhatjuk be.