Bár rég túljutottunk a digitális karórák okozta megrázkódtatáson, ami fenekestől felforgatta a hagyományos óraszerkezetek piacát, az összkép már soha nem lesz olyan, mint régen. Egy szűk, igényesebb réteg azért maradt; tagjai sohasem fognak lemondani mesteri kidolgozású időmérők birtoklásáról és hordásáról. A legtöbb utcai megszólított, hogy ugyan már, árulja el a pontos időt, a telefonjáért nyúl. A karóra, bármennyire is praktikus, sokak szemében már csak egy letűnt kor szimbóluma. Nehéz velük vitatkozni, és nincs is sok értelme: ők azok, akik nem látják a különbséget a nyomtatott áramkörökkel behálózott műanyag és a mérnöki tudomány stílusos remekművei között. A Gentleman magazin legutóbbi számában az egyik legpatinásabb és legnevesebb svájci óragyártó, a Breitling történetéből és jelenéből mutattunk be néhány pillanatképet, ám ez a márka a karórák közötti pozícióját tekintve jóval többet érdemel.
A Breitling név egybeforrott a levegő meghódításának történetével. A cég eredetileg pilótának tervezett órákat, és az ebből fakadó praktikum és megbízhatóság napjainkig minden Breitling-modell sajátja. Azon kívül, hogy a legnagyobb kihívásokkal terhelt körülmények között is pontosan mutatják az időt, számos, kifejezetten a célközönségnek kifejlesztett funkcióval rendelkeznek. Ezek a funkciók azonban annyira sokfélék és sokrétűek, hogy a pilótaórának nincs is, nem is lehet pontos definíciója. Ugyan a köznyelvben is széles körben elterjedt a kifejezés, de hogy ez mit is jelent valójában, arra nincs egyöntetű válasz. Egy biztos, ha egy órát így hívnak, jóval kelendőbb lesz hagyományos társainál, és nem csak a pilóták körében. „Ezen órák célközönsége a hivatásosok, ez esetben tehát a pilóták; ők valamilyen módon ki is használják a professzionális Breitling-modellekben rejlő lehetőségeket – fejti ki Becsei Áron nemzetközi hírű órásmester. – Akadnak azonban a vásárlók között a márkáért rajongó gyűjtők és olyan laikusok is, akiknek egyszerűen megtetszik egy bizonyos modell.”
A svájci óramanufaktúra olyan, a repülés világában meghatározó nevekkel forrott egybe, mint a Breitling Jet Team, a világ legnagyobb civil, sugárhajtású gépeket használó műrepülőcsapata, vagy Yves Rossy, az egyetlen, aki repülőgép nélkül, a hátára szerelt sugárhajtómű és apró szárnyak segítségével hódítja meg az eget.
A Jet Team a világ légi bemutatóinak egyik leglátványosabb és legösszetettebb produkciója. A héttagú csapat a leginkább vadászpilóták gyakorlógépeként ismert L-39 Albatros típusú gépeken repül. A típust Csehszlovákiában fejlesztették ki az 1960-as évek végén, ezért eredetileg a korabeli szovjet érdekszférán belül volt elterjedt, de mára a világ minden táján használják, mind a katonai, mind a civil repülésben. Mivel az Albatroszokat a hadseregek igényeinek megfelelően tervezték, szinte mindent tudnak, amit egy vérbeli vadászgépnek tudnia kell, ezért a Breitling Jet Team bemutatói mindig páratlan élményt garantálnak. A hét sugárhajtású gép egymástól alig néhány centiméternyi távolságban repülve a fizika törvényeit megcáfolni látszó, hajmeresztő trükkökkel kápráztatja el közönségét.
Mindaz, amire képesek a levegőben, elsőrangú szimbóluma a Breitlinget jellemző precizitásnak és professzionalizmusnak. Ne feledjük: a csapat órái pontosan olyan megbízhatóak és pontosak „akció” közben, mint a földön. Ugyanígy Yves Rossy, a repülés modern kori úttörője is kiválóan reprezentálja a Breitling innovatív attitűdjét. Az ötvenes éveiben járó svájci pilóta és feltaláló nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy valóra váltja Rocketeer fantasztikus történetét. A harmincas-negyvenes évek art deco, futurista világában játszódó képregényhős 1982-ben született. A történet szerint Cliff Secord, egy fiatal kaszkadőrpilóta feltalál egy rakétameghajtású háti szerkezetet, mellyel önállóan képes repülni, és megkezdi személyes harcát a nácik ellen. A hátra szerelhető rakéta, persze, nemhogy a harmincas, de a nyolcvanas években is igen vad álomnak számított. Sőt, az eredeti elképzelés, mely szerint Rocketeer bárhol kedve szerint fel- és leszáll, még ma is távoli cél. De nem a „Jetman” néven is emlegetett Rossynak, aki egyedül egy apró, el nem ítélhető csalással él: mindig repülőgépből vagy hőlégballonból kiugorva kezdi meg a rakétarepülést, amelyet ejtőernyővel fejez be. Ahogy a repülés korai úttörői, ő is a La Manche felett szállt át először még 2008-ban. Közel háromszáz kilométeres sebességet ért el, az útja pedig 9 perc, 7 másodpercig tartott. Később átrepült az Alpokon, a Grand Canyonon, legutóbb pedig a repüléstörténet legújabb mérföldkövét elérve nemcsak kötelékben repült, de együtt mutatott be hajmeresztő mutatványokat a Breitling Jet Team Albatroszaival.
A nem mindennapi teljesítményekhez pedig nem mindennapi karórára van szükség. A Breitling legismertebb és legemblematikusabb modellje a Navitimer. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az 1940-ben született modell a professzionalizmus abszolút csúcsát jelenti: drágább órát lehet találni, ennél jobbat aligha.
Két érdekesség is történt a Navitimer történetében. Először is az idén debütál a grencheni cég első, teljesen saját gyártmányú szerkezete, a Caliber 01. Az első, teljesen házon belül gyártott Breitlingekből két limitált darabszámú szériát dob piacra a cég. Az acéltokos verzióból 2000, míg a vörösarany órákból mindössze 200 számozott példány kerül a piacra. A másik idei Breitling-csemege a Cosmonaute Navitimer. Ahogy előző számunkban írtunk róla, 1962. május 24-én Scott Carpenter az Aurora 7 nevű űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg a Földet, az úton pedig (mi mást?) egy Navitimert viselt. Az űrrepülés ötvenedik évfordulójára egy két szempontból is hagyománytisztelő modellt készített a Breitling. A Cosmonatue szintén saját, manufaktúrában gyártott szerkezete egyrészt kézi felhúzású, másrészt 24 órás. Utóbbi pontosan azt jelenti, hogy a számlapon nem egytől tizenkettőig, hanem huszonnégyig tart a számozás, a nagymutató pedig ennek megfelelően 12 helyett 24 óra alatt ér körbe.
Ha a speciálisan pilótáknak készített órákról van szó, meg kell említenünk a Breitling Emergencyt. A világ egyik legkülönlegesebb óramodelljébe beépítettek egy apró jeladót, mely egy speciális gomb kioldása, és egy antenna kihúzása után vészjeleket ad le a bajbajutott pilótáknak elkülönített frekvencián, azaz 121,5 megahertzen. Néhány évvel ezelőtt egy ilyen óra mentette meg két brit pilóta életét, akik az Antarktiszon hajtottak végre kényszerleszállást, és nem véletlen az sem, hogy Bear Grylls is ilyet hord. A magyar nyelven „A túlélés törvényei” (eredeti nyelven „Man vs wild” vagyis Ember a természet ellen) címmel futó dokumentumfilm-sorozat túlélőművészének csuklóján több epizódban is feltűnik egy sárga számlapos, kacsuk szíjas Breitling Emergency. Régi barátság az övék, mielőtt forgatni kezdett volna, Grylls három éven keresztül szolgált a brit hadsereg legfontosabb elitalakulatánál, az SAS-nél (Special Air Service, Különleges Légi Szolálat), a Breitling pedig 1936 óta a Brit Királyi Légierő hivatalos partnere és óraszállítója. Grylls a túlélőműsoraiban elsősorban arra a tudásra és tapasztalatra épít, amelyet elitkatonaként szerzett. Ilyen hasznos tapasztalat lehetett az is, hogy egy Breitling minden körülmények között megbízható társ.