Tabányi Sándor: Minden autó egy műalkotás

Nem nagyon ismerek férfiembert, aki ne figyelne fel egy-egy autókülönlegességre, aki ne tudna hosszan mesélni autója „különleges képességeiről”, vagy arról, hogy milyen autó volt a gyerekkori álma. Az én asztalomon is ott áll a Mercedes Ponton 1959-es modelljének kicsinyített mása. Egyszerűen jó ránézni. Nyugtatja a szemet, az idegeket. Soha nem lesz rá érkezésem, hogy megvegyem, de annak is örülök, hogy vannak olyanok, akik megőrzik a jövőnek helyettem is. Bár az igazsághoz tartozik, hogy egyszer megpróbáltam. “Örökbe fogadtam” egy kiselejtezésre szánt, az ötvenes évekből származó Csepel tűzoltóautót. Hamar ráéreztem: más a vágy és rettenetes elfoglaltság a valóság. Továbbajándékoztam. Ezért is csodálom lassan 25 éve Tabányi Sándort, aki több tucat oldtimer boldog tulajdonosa.

Boldog?

De mennyire. Igaz, havonta vagy 3 hetet töltök velük, de megéri. Bár a feleségemnek nem ez a véleménye. Ennek ellenére 24 éve bírja a mániámat.

Hogyan kezdődött?

Édesapámnak mindig új és jó autói voltak, de engem már akkor is a régi érdekelt.

A világhírű zenész? A tangóharmonikás?

Úgy van. Ő is ifjúként fertőződött meg, úgyhogy még a háború előtt vette meg Muráti Lili sport Adlerét, s az ötvenes évek elejéig használta is. Azután eladta.

Most hol van?

Természetesen nálam a múzeumban. A 80. születésnapjára visszavásároltam, s rendbe tettem. Pöccre indul.

Ez lenne a legrégebbi darab?

Nem, a legrégebbi az a fekete Škoda ott a sarokban. Kevesen tudják, hogy a Škoda mennyire drága és előkelő autó volt. Ezt például direkt Magyarországra gyártották 1938-ban, ezért jobbkormányos. A csehek addigra már átálltak a „jobbra hajtásra”, mi még nem. Nálunk ez csak jóval később, 1941-ben történt meg. Ebből a típusból csak 800 darab készült, s mert volt közben egy háború, így a Škoda múzeumnak sem maradt.

Ez hihetetlen. Tulajdonképpen nem szép, és mégis gyönyörű. Tényleg, ez a gép hogy vészelte át a háborút?

Jó kérdés, hiszen minden autót a tulajdonosával vonultattak be. Csakhogy ez egy vidéki körorvosé volt, akit ugyan szintén bevonultattak - természetesen a kocsival együtt –, de nem küldték ki a frontra, hanem itthon szolgált.

Viszont a háború után sem nagyon dívott magánemberként autót tartani...

Nem is. Az orvosok és az állatorvosok vehettek és tarthattak, s mivel a doktor úr fia meg állatorvos lett, így a Škoda megúszta az ötvenes évek beszolgáltatásait is. Én jóval később, úgy a 80-as évek végén találtam rá egy fészerben, s elkunyeráltam. Nem tudom, hány millió kilométer van benne. De szinte minden eredeti maradt rajta. Csak rendbe kellett hozni, s ma a cseh múzeumi szakértők sem tudják megmondani az értékét.

Gyönyörű ez a piros, 50-es évekbeli Mercedes Ponton. Van története is?

Persze. Ez az első újonnan az országba érkezett ilyen típus. Az egykori nagyszerű operaénekesnő, Orosz Júlia autója volt. Én vagyok a második tulajdonosa.

Hírességek autóit gyűjtötte?

Nem, de akkoriban inkább volt a hírességeknek autójuk, mint a munkásoknak. Az M 21-es, a “szarvasos Volga” például Kovács Erzsié, a táncdalénekesé volt. Két éve kihoztam őt ide. Beült, s úgy indult el vele, mintha tegnap tette volna le.

Nekem a legszebb a sport merci.

Egyetértek, a Mercedes az autó. Ott kezdődik, s ott is ér véget.

Én is azt mondom.

Ez megint egy különleges darab, 190 SL roadster. Ez is édesapámé volt. 1959-ben vette Németországban. Akkoriban ott zenélt. Együtt vették meg, pontosabban, egy napon vásároltak ugyanolyat Caterina Valentével, akivel együtt léptek fel. Az egész gyerekkorom e körül az autó körül forgott. Amikor édesapám hazahozta, nem akart vele itthon közlekedni. Túl kihívónak tartotta. Állandóan a garázsban állt. S amikor ő külföldön volt, én rendszeresen – már kiskamaszként – kiloptam. Menni akartam vele mindenáron. Ebből azután volt is nem egy balhé. Egy alkalommal a rendőrök meg akartak állítani. Csakhogy nekem még jogsim sem volt. Hazáig, a garázsig menekültem. Aztán ezt is eladta jó apám, úgyhogy nekem kellett ezt is visszavennem 1991-ben. De megérte. Máig imádom. Járok is vele. Nézze meg, ennek minden porcikája ki van találva. Külön stopper van benne, azután váza a hölgyvendég virágjának. S ezt nem én tettem bele, ezt így lehetett rendelni.

Porschéből is látok kettőt.

Ez egy külön világ. A legletisztultabb, a leggazdaságosabban kitalált forma, ami a megszületése óta szinte alig változik. Csak az ára. Az viszont folyamatosan megy felfelé. S valóban hozzáértőnek kell lenni ahhoz, hogy meglásd a valódi értéket. Ez a 911-es például hiába ugyanolyan, mint a másik, egy “S” betű különbség majd’ 60 000 eurót tesz ki. Ugyanis ebből a 60 lóerővel erősebből sokkal kevesebb készült. Az igazság az, hogy csak nagyon kevesen tudják, hogy a Porsche család milyen mély nyomokat hagyott az egész európai autógyártásban. Gondold el! Erdélyből indultak, megjárták Németországot, Ausztriát, Csehországot végig autót gyártottak. Sőt! A II. világháború után a németek háborús jóvátételként a franciáknak kellett átengedjék két évre Porsche urat. Így azután bármilyen hihetetlen, a CV4-et Porsche úr kreálta a franciáknak. Nem véletlenül hasonlít kísértetiesen a Volkswagenre.

Nem szép dolog más zsebében kotorászni, de mindez miből?

Ezen a szinten ez már üzlet is. Nem nagyon tudsz olyan európai filmgyártó céget mutatni, amelyikkel nekünk ne lenne kapcsolatunk. Rendszeresen kölcsönözzük ki őket. Nem tudnám megmondani, hogy hány filmben, zenés klipben, hirdetésben “szerepeltünk” az elmúlt évtizedekben.

Itt csak gyönyörű személyautók vannak.

A katonai és teherjárművek nem férnének be, de azok közül is számtalan ritkaság áll különböző fészerekben. De nem is igaz így hogy áll, mert azok talán még többet filmeznek, mint a személykocsik.

Hétköznapokon mivel jár?

Természetesen Mercedesszel. Egy 1983-as, kék, 126-os coupéval.

TABÁNYI SÁNDOR

43 éves. A világhírű tangóharmonika-művész, Tabányi Mihály fia, Sándor a nyolcvanas évek elején a Honvédban motokrosszozott, az autóversenyzést is kipróbálta. 1983 es 1986 között nyaranként az egyetlen hivatalos magyarországi restaurátorműhelyben, az Interrest Wagler műhelyben dolgozott. Jelenleg az autó- es a filmiparban működik és az édesapja koncertjeit szervezi. Ő is tanult zenélni, B-kategóriás végzettsége van. Az Oldtimer Motor Car Club elnöke, és tíz éve a “Pilis Rali” veterán autó- és motorverseny főszervezője és rendezője, emellett a muzeális járművek hivatalos minősítője.

RÉGI AUTÓK: A SZENVEDÉLY

Tizenegy évesen jött meg az étvágya egy Velorexre. A jármű letakarva állt a ház előtt vagy másfél hétig. Egyik este az öreg Tabányi mondta a szomszédnak: elviteti ezt a roncsot. Így került a kert leghátsó részébe, ahol két hónap alatt könyvek, füzetek alapján összeállította a motorját. Csoda történt: elindult. A Velorex után következett egy FIAT 850-es, majd egy Sport Coupe, egy VW Karmann Ghia, amelynek Sanyi levágta a tetejét, majd néhány gyári kabrió: FIAT 850 Spider, FIAT 124 Spider, Alfa Romeo Spider, Triumph Spitfire – de egyik sem volt az igazi. Az istállóból átalakított motor- es autómúzeumot Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége avatta fel 1995-ben Pátyon. A tárlat minden évben májusban, a Pátyi Tavasz és Pincenapok alkalmából nyílik, bejelentkezés alapján azonban akár hétköznap is megtekinthető. A gyűjteményből itt általában harminc jármű látható, ezek évenként cserelődnek. Csak évek múlva kerül vissza ugyanaz az autó vagy motor a kiállítótérbe.