Gentleman Magazin
2012 Spring

Visszatérően azon morfondírozom, mit illik és mit nem illik a Gentleman magazinban leírni, bemutatni. Hol vannak a határaink, mit szabad és mit nem? Belefér-e például, hogy „tavasz, te kis kurva”, vagy legyen-e a nagyinterjúk alanyai között nő. Az irányvonal az indulás óta egyértelmű, de egy több mint 300 oldalas kiadvány bőven ad lehetőséget az elcsábulásra. A tavasz egyébként is a megújulásról szól, miért ne kísérletezzünk tovább, a már megszokott, bevált pillérekre alapozva. Ennek jegyében először készített nagyinterjút nő a Gentlemanbe. Manapság a kötelezőt hozni majdnem akkora művészet, mint a 80-as években egy látványos szabadon választott gyakorlattal a csúcsra érni műkorcsolyában. tovább olvasom >> Ettől persze még hiba lenne lemondani az extrákról, a lehetőségeink, a határaink feszegetéséről.

Uraim! Nem mindig az a nyerő, aki megdönthetetlen határozottságot mutat. A nők olykor képesek díjazni az áldozatot, az elesettet, az őszintét. Lehet persze vitatkozni velem, de nem hiszem, hogy kevesebb leszek, gyengébbnek látszom, mert bevallom a bizonytalankodásom. Nehéz lenne olyan főszerkesztőt találni, aki a Gentleman magazin összes témájában a divattól a parfümökön, az órákon, az autókon, a vadászaton, a kultúrán, a gasztronómián, az utazáson, a sporton, az építészeten át a közéletig otthonosan mozog. Ráadásul az ideális jelölt öltözködésében, mentalitásában, világnézetében, életstílusában egyaránt megtestesíti a XXI. századi úriembert, és ennek megfelelően sikeresen képviseli a magazint rendezvényeken, a társasági életben. Tisztában vagyok a saját korlátaimmal, ezért is törekszem arra, hogy egy nagyon erős, hiteles csapatot építsek a Gentleman magazin mögé. A cél, hogy minden területnek a legjobbja segítse a munkánkat és az Olvasó érezze, tapasztalja a szakszerűséget, a profizmust.
Szeretném hinni, hogy az idei első Gentleman magazin – amivel egyébként a második évünknek érünk a végére, de számolhatom úgy is, hogy már a harmadik évadot indítjuk (2010 nyarán mutatkoztunk be) – kicsit szól a szívről, a hűségről, a barátságról. Ha valaki végigolvasta a magazint és nem érti, mire gondoltam, nyugodtan keressen meg. Ha a személyes magyarázatom sem győzi meg, akkor éves előfizetés lesz a jutalma, fájdalomdíja, az én büntetésem (megfelelő rész aláhúzandó).

Hajlamosak vagyunk (a többes szám első személy itt a férfiakra utal, de nem általánosítanék) arra, hogy természetesnek éljünk meg, fogjunk fel barátságokat, szerelmeket, kapcsolatokat, lehetőségeket, ajándékokat, és ezért megfeledkezünk arról, hogy ezeket épp úgy ápolni, becsülni kell, mint az elején. Mert amikor váratlanul megszakad, megszűnik, elmúlik, akkor jövünk rá, mekkorát hibáztunk, hogy nem törődtünk vele, nem kezeltük az értékének, a súlyának megfelelően. A szerencsésebbek lazán túllépnek a veszteségeken, legyen az materiális vagy érzelmi. Ők lehetnek azok, akik ugyanilyen könnyedén gyalogolnak át valakin, akire addig szükségük volt, de már nincs. Nem moralizálok tovább, mikor szórakoztatnom kellene…

Azzal fejezem be, amivel legutóbb is. Nagyon fontos lenne, hogy minél több visszajelzést kapjunk, mit gondolnak a magazinról. Mindenkit bátorítanék, ne sajnálja az időt, írja meg nekünk a véleményét! A Gentleman magazin csapata nyitott, gyakorlatilag bárkit befogad.

Siklós Erik
lapigazgató

kosárba teszem

Tartalom megnyitása (pdf)

10.000 Ft