„Tárgyilagosság, igazságkeresés, megvesztegethetetlenség, munkaszeretet, alázat.”

Nincs kifejezett szakterülete, elsősorban büntetőjoggal és családjoggal foglalkozik. Véletlenül, kizárásos alapon lett ügyvéd. Úgy meséli, hogy egyik kollégája három megálló alatt rábeszélte a buszon erre a pályára. Abban az időben nehéz volt a budapesti ügyvédek közé bekerülni, de ő minden követ megmozgatott és felvették a Kamarába. Megszállott igazságkeresőnek tartja magát, úgy gondolja, hogy az ügyvéd menjen utána az ügyének, látogassa meg a helyszínt, ha büntetőügyről van szó, mert a rendőrök is tévedhetnek. Szerinte ezt a pályát nem lehet a munka szeretete és alázat nélkül végezni. Szívesen gondol vissza egyik közérdeklődésre is számot tartó ügyére, amikor egy úszóedző ellen, akit korábban meggyanúsítottak egy kislány molesztálásával, hat hónap után megszüntették az eljárást. Objektív látásmódra törekszik, négy híradót és két újságot néz át nap mint nap. Nyáron horgászattal kapcsolódik ki, télen a bélyeggyűjtésnek hódol. Különösen büszke Eötvös-díjára és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjére, melyet a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnökeként eltöltött tizennégy évnyi munkájáért kapta.