„Nem oda érkeztem, ahová indultam, hanem oda, ahová el kellett jutnom.”

Az ügyvédi pályára – családi hagyományok és elvárások miatt – tudatosan készült, már egyetemista korában is dolgozott abban a munkaközösségben, ahová 1966-ban ügyvédjelöltként került, majd később ennek a munkaközösségnek a vezetője lett mindaddig, amíg egyéni ügyvédként történő praxisát nem kezdte meg. Közel hét évig látta el ügyvédként az orvosi egyetem jogi képviseletét. Látta azt, hogy a beteg ember mennyire ki van szolgáltatva, előbb a betegségének, majd annak a testületnek, akitől a gyógyulását várja, így sorozatban vállalta el az orvosi beavatkozások, ún. „orvosi műhibák” sértettjeinek mind büntető-, mind polgári jogi képviseletét; ebben a témában írta meg 2006-ban megjelent könyvét. A Szegedi Tudományegyetem Jogi Karának meghívott előadója. A hobbija családi eredetű, mint volt labdarúgónak – már ügyvédi praxisa alatt végezte el a Testnevelési Főiskolát – fontos számára a sportos életmód. 1982-ben miniszteri dicséretben részesült, 2010-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara első elnöke emlékére alapított Aranygyűrűt kapta meg a kollégái szavazata alapján. A legmegtisztelőbbnek az 1994. évben kapott „Az év szegedi embere” címét tartja, amelyet Gregor Józseffel és Benyik György püspökkel együtt kapott meg.