OTHMAR MICHL - AZ UNIQA VEZÉRIGAZGATÓJA IMÁDJA ÉS ISMERI MAGYARORSZÁGOT

Othmar Michl Ausztriában született, közel a magyar határhoz. Ősei anyai ágon Erdélyből, Hargita megyéből a Szent Anna-tó vidékéről, apai ágon Sopron mellől származtak. Olyannyira élt a családban a magyar hagyomány, hogy nagyszülei magyarul beszéltek. A gentleman tartást, stílust és életfilozófiát is apai nagyapjától tanulta, aki Győrben volt iskolaigazgató, és csak kézzel varrott cipőt viselt. Michl úr, a családi örökség révén, kifogástalan úriember módjára jelenik meg. Öltözékének minden apró kis eleme a klasszikus szabályok szerinti helyén van. Viselkedésében, az emberekhez való viszonyában a lovagiasság szabályait tekintve sem lehet kifogást találni. A tökéletes gentleman mintaképe. Othmar Michllel beszélgetve az ember rádöbben, hogy az élet mégis szép, csak élni és élvezni kell.

Már a fotózásnál megfigyeltem, hogy tökéletesen öltözködik. Erre az alkalomra külön odafigyelt? Vagy a vezérigazgatótól ezt várják el?

Én mindig így öltözködöm. Hiszek abban, hogy az embernek meg kell hogy legyen a saját stílusa. Vannak barátaim, akik hasonló pozícióban dolgoznak, de más stílust követnek. És ők is jól festenek. Az egyéniség határozza meg a stílust. Én a nagyapám nyomdokait követem. Tőle tanultam meg, hogy mi a kézzel varrott cipő vagy méretre készült ing. Már a 70-es évektől Magyarországra jártam ezeket vásárolni. Sohasem voltunk gazdagok, de a minőség mindig számított. Tudja, hogy korábban nagyon sok magyar mester volt, akik kiváló kézzel varrott ruhákat és cipőket készített?

Igen, hallottam.

Sajnos az 1956 és ‘89 közötti időszakban nagyon megfogyatkozott a számuk. De ma is van 4-5 kiváló cipős és inges manufaktúra. Annak idején nem csak az angol gentleman volt ismert Európában, hanem a magyar gentleman is. Más stílust követtek, de kifogástalanul öltözködtek és viselkedtek.

Ennyire jól ismeri Magyarországot?

A nagyszüleim magyarok voltak, és csak egy kőhajításnyira születtem a magyar határtól Ausztriában. Nagyanyám Erdélyből, nagyapám Sopron mellől származott. Otthon magyarul is beszéltünk. Magyar vér is csörgedezik bennem, és amikor a munkám Magyarországra irányított, nagyon örültem. Már 1996-97-ben az AXA kebelén belül az értékesítés felépítése volt
a feladatom. Rövid megszakítás után 2003-ban az Uniqa vezérigazgatójaként tértem vissza. Itt élek a családommal, és örömmel teszem ezt. Szeretem Ausztriát is, mostanában elsősorban síelni és vadászni járok oda, illetve van egy lakásom Bécsben is, ami a munkám szempontjából is fontos. De Magyarországot tekintem az otthonomnak. Gyönyörű ország, sok szegletét felfedeztem, felfedeztük már.

Melyik magyar táj lett a kedvence?

Nehéz lesz választani. A Mátra, Lillafüred, Gemenc, a Hortobágy, a Balaton, Hollókő, Kőszeg és Sopron egyaránt a szívemhez nőtt. Nagyon szívesen megyünk nyugat-magyarországi kerékpártúrákra például. Én úgy látom, hogy Magyarország, ezen belül különösen Budapest és a Balaton, reneszánsza előtt áll. Minden feltétel adott ahhoz, hogy okos befektetésekkel régi fényében tündököljön mindkettő. Hogy Budapest ismét Kelet-Európa Párizsa lehessen.

Ön szerint mi hiányzik elsősorban ehhez?

A sikeres befektetésekhez nélkülözhetetlen a megfelelően képzett, szakértő csapat. Ausztriában például nagyon magas színvonalon képeznek szállodai szakembereket. Nem véletlen hát, hogy a világ legjobb szállodáinak döntő többségében osztrák menedzserek irányítanak. Szerintem a képzést kellene erősíteni Magyarországon is. Nagy számban kellenek szakemberek a szállodákba, a bor és az ételek felszolgálása mellé.

Az a benyomásom támadt, hogy külföldi létére jobban ismeri Magyarországot, mint mi magunk…

Tudom, hogy önöknél az a trendi, ha valaki külföldre megy nyaralni vagy például Mauritiuson telel. Nézze, én is voltam Mauritiuson, de itt minőségi természeti látványosságokkal és történelemmel, hagyományokkal, kultúrával átitatott élményekkel lehet találkozni. Számomra ez sokkal többet jelent.

A magyar gasztronómia is elnyerte a tetszését?

A legteljesebb mértékben. Vannak kedvenc éttermeim Budapesten. Például a Faustos, a Costes, a Kogart. Többnyire személyesen ismerem a séfeket is. Most mondhatná, hogy ezeken a helyeken elsősorban nemzetközi ételeket lehet fogyasztani és igaza is lenne. De a lovas tanyám szomszédságában van két nagyon kellemes hangulatú kocsma, ahol szívesen pihenünk meg barátaimmal egy pörkölt, némi galuska és pár pohár sör társaságában. És rexezünk egyet. A disznóvágásokat is nagyon kedvelem. Látom, mosolyog...

Igen. Hihetetlen, hogy a Michelin-csillagos étteremtől a falusi konyháig mindenre vevő.

Nem vagyok sznob. Ami finom, az finom. És ami jólesik, az jólesik.

A bor is jól szokott esni?

Igen, szeretem a borokat is. Fehérbort gyakran vásárolok Ausztriában, de kedvelem a Légli Ottó-féle és a pannonhalmi fehéreket is. Rosét elsősorban Etyekről vagy Dúzsitól szoktam beszerezni. A vörösöket Villányból, illetve az egri cuvée-ket kedvelem még. Sajnos a magyar bornak még nincs elég erős marketingje, nem ismerik a világban kellőképpen, pedig felveheti a versenyt sok más nagy bornemzet italaival. Igaz, kissé túlárazottnak találom őket. A magyar bor is megérheti a reneszánszát. A legjobb példa erre Tokaj. Nem igaz, hogy az egész világ száraz borokat iszik. Az osztrák repülőterek üzleteiben 20 százalékos arányban vásárolják az édes késői szüreteket. És idővel egyre jobban értékelik majd az édes borokat, ebben biztos vagyok.

Szenvedélyesen beszél az életéről. Van valamilyen szenvedélye is?

Az életem és munkám mellett? Van. A múlt század 20-as, 30-as éveiben készült karórákat gyűjtöm. 338 darabból áll a gyűjtemény. Ez a gyenge pontom. Szinte minden nap más órát csatolok fel. Egyéb ékszert viszont soha nem vennék fel. Na jó, a mandzsettagomb kivételével. Tehát nyaklánc vagy karlánc szóba sem jöhet. Szerintem a férfi egyetlen ékszere a karóra.

Volt vagy van példaképe?

Tulajdonképpen nem volt. Sokat olvasok, sok hatás ér, nyitott vagyok az információkra és véleményekre. Ugyanakkor mindig is megvolt a saját elképzelésem. Ha valakit ki tudnék emelni, aki nagy hatással volt rám, akkor az John F. Kennedy. Nagyon nagy hatással volt az emberekre, és a megjelenése is remek volt. Kár, hogy sokan erőszakos halált halnak azok közül, akik kiállnak a békéért. És a történelem nagy igazságtalansága, hogy ugyanakkor egyes diktátorok békés öregségben zárják le életüket. Erről jut eszembe, van egy barátom, aki mindent megtesz, hogy úgy nézzen ki, mint Paul Newman. Csak mosolygok rajta, nekem nincs ilyen vagy hasonló vágyam. Önmagam szeretnék lenni.

Vezérigazgatóként van lehetősége erre?

Természetesen. A vezetőnek pontosan ismernie kell magát és a feladatát, hogy fel tudja építeni és irányítani tudja a csapatát. Egy ősi mondás szerint az ember az első 20 évében tanuló, a másodikban harcos, a harmadikban pedig bölcs. Ma már ezek a határok kicsit kibővültek, de a lényeg ránk is érvényes. A vezetőnek be kell látnia, hogy nem tudja egymaga belőni az összes gólt. Amúgy is csodálatos élmény továbbadni a begyűjtött tudást és tapasztalatot, majd látni, amint az a kollégák révén továbbfejlődik. A fejlődés törvénye, hogy a tanulónak túl kell szárnyalnia a mestert. És nekünk is folyamatosan tanulnunk kell, mert az információ gyors áramlása, a technika fejlődése kihívások elé állít bennünket.

Mi az a tulajdonság, amit a legjobban becsül másokban?

A felelősségvállalást. A vezető nem csupán előrelép a vállalati ranglétrán, hanem több felelősséget is vállal. Irányítania kell az embereit, ki kell állnia értük. Tudnunk kell kiállni elképzelésinkért, elveinkért, értékeinkért.

Hogyan fedezi fel az igazi értéket?

Csak tapasztalat útján lehet. Magánemberként az igazi érték az igazi partner megtalálása. Olyan társra van szükségünk, akiben nem csak megbízhatunk, hanem támaszkodhatunk is rá. Nekem – szerencsémre – sikerült ilyen társat találnom. Az üzleti életben az igazi értéket az jelenti, ha valakivel egy kézfogással meg lehet pecsételni a megegyezést. Az írott szerződés, bármennyire részletes és alapos, nem ér annyit…