| szerző: Á (2011.02.12) |
2007 március 24-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át a Magyar Örökség-díjat Grétsy Lászlónak. Az ünnepségen a legilletékesebb Balázs Géza (nyelvész, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője) méltatta jelen korunk legnagyobb nyelvészét. Laudációjából idézünk:
„Kétségtelenül Grétsy László ma az egyik legismertebb magyar nyelvész, nyelvművelő. Valóságos "nemzeti intézmény", akit iskolázottságtól függetlenül mindenütt fölismernek a világban, ahol magyarul beszélnek.
…
Grétsy László 1932. február 13-án született Budapesten. 1954-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd rögtön az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos ösztöndíjasa, tudományos munkatársa, 1971-től a mai magyar nyelvi osztály vezetője lett. 1987-1998 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékét vezette. 1992-től az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnöke, 2006-tól tiszteletbeli elnöke.
Grétsy Lászlót leginkább nyelvművelő tevékenységéről tartják számon. Tudományos munkássága a magyar történeti és leíró nyelvtudományi iskola útján halad. Ma is megkerülhetetlen monográfiája A szóhasadás (1962), vagy az általa is írt (és szerkesztett) Mai magyar nyelvünk (1976) című tanulmánykötet. A manapság sokak által vitatott nyelvművelés legnagyobb szabású munkái fűződnek a nevéhez: a két kötetben, összesen 2586 (!) oldalnyi Nyelvművelő kéziszótár (1980, 1985., szerk. Kovalovszky Miklóssal), vagy a 645 oldalnyi Nyelvművelő kéziszótár (1996., szerk.: Kemény Gáborral, második, bővített kiadása: 2005).
Ezek a munkák a magyar nyelvművelés felfogásának gyakorlatát, kritikáját és új szemléletét ötvözik. Minden nyelvhasználati kérdésben alapos, a korszak színvonalán álló grammatikai, jelentéstani és pragmatikai vizsgálatok alapján mondanak véleményt, adnak eligazítást. Számos esetben ezek a művek tartalmazzák egy-egy nyelvi jelenség első leírását!
A nagyközönség természetesen leginkább vonzó, hatásos ismeretterjesztő szerepeiből, nyelvművelő cikkeiből (pl. Élet és Tudomány, Szabad Föld, Édes Anyanyelvünk), rádióműsoraiból (Magyarán szólva, Értsünk szót!), tévéműsoraiból (Álljunk meg egy szóra!, Gyöngyök, Szószóló) ismeri. A médiumok gyakran faggatják aktuális nyelvi kérdésekben.
…
Az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetségének, az egyik legnagyobb magyarországi civil szerveződésnek előbb főtitkára, alelnöke, jelenleg ügyvezető elnöke. Több kitüntetést, díjat kapott (pl. SZOT-díj, Apáczai Csere János-díj, Prima díj).
…
Nyelvünk, a magyar nyelv hagyományainak, értékeinek őrzőjeként, prófétájaként, a magyar nyelvművelés emblematikus egyéniségeként, alapvető munkák szerzőjeként, közösségteremtő, közösségszervező személyiségként messzemenően javaslom a Magyar Örökség Díjra.”
