Úgy gondolom, nem kell mindig vakon követni a divatot, nem is ez a célja. Meg kell találnunk az egyensúlyt a divat és saját egyéniségünk között. Törekedjünk mindig arra, hogy magunkra szabjuk a divatot.

Úgy emlékszem, körülbelül 15-20 évvel ezelőtt nagy divat volt a duplasoros öltöny és zakó. Nekem is tetszenek, de úgy gondolom, hogy elsősorban hosszított fazonban, nagyobb termetű emberek számára igazán előnyös viselet, félek, rajtam nem mutatna jól.

Megmondom őszintén, nem ismerős Richard Nagy neve, de ez nem jelent semmit. A gazdasági válságnak köszönhetően számos új műgyűjtő került a középpontba, akiknek most van lehetőségük gyűjteni, vásárolni vagy éppen kiállítani. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben hallunk még új szereplőkről a piacon. Egon Schiele ellenben mindig is kedvelt és keresett festő volt, mai szóval „trendi”, bárhogy is változott a divat, az osztrák festőt kedvelők kitartottak. Ezért valószínű, hogy kiemelten sikeres lesz a tárlat.

Jártam már Amelia Island-on, sőt vásároltam is ott autót, hiszen az RM az egyike a legnagyobb aukciós eseményeknek. Az ilyen magas értékeknél, mint ennél a Ferrárinál az a lényeges, hogy két erős vevő licitáljon, akik mindenképpen meg szeretnék azt venni. Általában ez az oka annak, ha ilyen jelentősen a becsült érték felett talál gazdát egy tétel. Természetesen főként telefonon történik ilyenkor a licit, de néhány évvel ezelőtt találkoztam ott olyan esettel, amikor egy úr helyszínen vásárolt meg több 5-600 ezer dollár körüli értékű autót.

Mindegy, hogy sportcipőről vagy más típusról van szó, számomra az a fontos, hogy mindig a megfelelő öltözékhez és alkalomhoz illőt vegyem fel. Nem készíttettem még méretes cipőt, mert saját igényeimnek tökéletesen megfelelnek az olyan nagy márkák kis szériás cipői, mint a Ferragamo, a Louis Vuitton vagy a Gucci.

Bár nem dohányzom, de elismerem, hogy egy ilyesfajta öngyújtó ékes dísze lehet egy nappalinak. Ha viszont élnék vele, akkor csakis a funkciót tartanám szem előtt. Toll viszonylag sokszor van a kezemben, de ez esetben is inkább a használhatóság a lényeg, nem az, hogy is néz ki. A funkción túl a márkát nézem, ami ugye maga után vonja a minőséget is. A Dupont esetében viszont minden stimmelne, az elismert és magasan jegyzett márka, a szép kialakítás és a használhatóság is.

Ne feledjük, itt egy történelmi ritkaságról van szó, az emberiség históriáját meghatározó alkotó első művéről. Ráadásul – restauráció ide vagy oda – mégis csak a „nagy” Walt Disney keze által rajzolt képről van szó. Gondoljunk bele, egy ember valamikor régen rajzolt valamit, amiből évekkel később az egyik legnagyobb brand lett, stúdióval, Disneyworldökkel, merchandise-zal és megszámlálhatatlan rajzfilmmel. A dicsőségfalunkon tudni a rajzfilmtörténelem egyik kezdeti momentumát, felbecsülhetetlen, azt gondolom, a 32 500 dolláros becsült ár egy ilyen ritkaságét egyáltalán nem sok, Amerikában pillanatok alatt elkel majd a kép. Mickey egér, bár nem létezett, mindannyiunk életének részévé vált, a Disney-birodalom központi figurája volt,az hogy ő is szerepel a képen, még inkább emeli az értékét, nem véletlen, hogy a Disneyworld-ben még a villanypóznák is a híres egér fejformáját adják ki. Meggyőződésem, ha más Disney-alakról lenne szó, vagy a művész más korszakából származó grafikát adnának el, nem lenne ilyen magas az ár. Magyarországon eddig nem volt hasonlóra példa, és nem is látok erre nagy esélyt a közeljövőben. Hiába vannak magyar viszonylatban a Disney mozikhoz mérhető egyéniségek, egyszerűen más az aukciók szellemisége. Ráadásul, hiába szenzációs a Vuk vagy a Macskafogó, még magyar rajfilmgyártásban sem volt úttörő, míg ez a kép tulajdonképpen a rajzfilmgyártás egyik legkorábbi, de mindenképpen a legjelentősebb mozzanata.

Azt, hogy a világ két legnagyobb aukciós háza egy Picasso, illetve egy Giacometti alkotásnak köszönheti a forgalmát, két tényező is befolyásolja. Egyfelől a gazdasági válság, és annak következménye, az értékek megőrzésének vágya, másfelől az uralkodó trendek. A XX. századi alkotók, mint Giacometti vagy Picasso mindig is kedveltebbek, eladhatóbbak voltak, mint az korábbi századok alkotói. Ezek a műalkotások egyszerre illenek bele az absztrakt felé mozduló, népes vevői réteg elképzelésibe, ráadásul szinte bárhol elhelyezhető a manapság szintén divatos, minimalista stílusú lakásokban.