AZ ILLEMSZABÁLYOK GYÖKEREI
MINDEN CSELEKEDETÜNK HELYES MOZGATÓJA A TISZTELET, AZ ÓVÁS, A MEGBECSÜLÉS ÉS A SEGÍTSÉGADÁS.
Egy modern gentlemannek tökéletesen otthon kell lennie a társas érintkezések minden formájának szabályrendszerében, és nem árt ismernie azok gyökereit, kialakulásuk történetét, miértjét sem. A szabályok három alapvető csoportját különböztetjük meg: illem, etikett, protokoll.
ILLEM
Az emberi élet megjelenése óta az egymással kapcsolatban lévő emberek minden történelmi korban kialakították az adott rendszernek leginkább megfelelő, az igényekhez leginkább illeszkedő viselkedési rendszert, az adott kor szokásaihoz, vallásához és történelmi helyzetéhez leginkább illeszkedő illemet. Azokat a kommunikációs módozatokat, amelyekkel az egymás közötti kapcsolattartást lefolytatták. Kialakult a mit illik és miért, a hogyan és mikor számos szabályrendszere.
ETIKETT
Elfogadottá váltak a családon és a tágabb közösségeken, a hadseregen és a hatalmi szervezeteken belüli írott és íratlan, a szokáson alapuló, de egyre inkább megkívánt szabályok. A feudális társadalmak csúcspontján az udvari viselkedés szigorú szabályozása, az etikett állt, ez mindent meghatározott és szigorúan szabályozott, a mit, mikor és ki tehet szabályrendszer hármassága mindennél fontosabb volt. Maga a cselekvés lefolytatása vált elsődlegessé, mondhatni a célnál lényegesebb lett maga az eszköz, a viselkedés fontosabb lett mindennél. Az eti¬¬kett ilyen túlburjánzása vezetett odáig, hogy a veszélyben lévő uralkodó életét adott esetben nem mentették meg, mert nem volt ott az, aki ezt akkor és ott az elvárásoknak megfelelően megtehette volna.
PROTOKOLL
A polgári társadalmi berendezkedés elterjedésével – és a királyi udvarok modernizálódása folytán – a fent bemutatott szabályrendszerek háttérbe szorultak, és az emberek közötti érintkezésnek konszolidáltabb és ésszerűbb formái alakultak ki. A társas érintkezés formális szabályait ma a protokoll tartalmazza, ez a szabálygyűjtemény ad választ az állami és diplomáciai érintkezés kérdéseire, a viselkedésre, az elvárt magatartásra.
GENTLEMAN CODEX
Meggyőződésem azonban, hogy ebben a rohanó és egymásra egyre kevésbé figyelő világunkban is vannak olyan nélkülözhetetlen illembeli szabályok, amelyeket az embereknek érdemes ismerniük és betartaniuk. Biztos vagyok abban, hogy az illedelmes viselkedés ismét illő lesz, talán egyenesen divatos is, hiszem, hogy az emberek többségének elege van a körülöttünk burjánzó udvariatlanságból, nemtörődömségből és eltúlzott lazaságból. Nem a régmúlt idők etikettjét vagy a hivatalos érintkezésekben a mai napig használt protokollt kell a mindennapokban alkalmaznunk, hanem az egymás közötti kulturált élet, az illem és a jó modor szabályait. A Gentleman Codex témája a minket ma körülvevő világ a maga problémáival, viselkedési kérdéseivel. Kezdve a családi élettől az utazáson át a terített asztalig vagy akár a helyesen megszerkesztett névjegykártyáig. A jó stílus, a helyes manír ma, a XXI.században is lényeges eleme a kommunikációnknak, általa szebbé tehetjük napjainkat és a környezetünk hangulatát.
ELVÁRÁSOK ÉS SZABÁLYOK
Az emberek között a hétköznapi életben kialakult, részben íratlan, részben írott érintkezési szabályokat összefoglaló néven viselkedési szabályoknak, viselkedési, érintkezési normáknak, szokásoknak nevezhetjük. Ezek a viselkedési szabályok egyrészt történelmi eredetűek, a nemiség által meghatározottak, másrészt pedig a modern kor, a körülöttünk lévő és felmerülő új kérdések, illetve az ezekre adott válaszok összessége.
A világon élő több milliárd ember hétköznapjait a közvetlen környezetük elvárásai, a helyi szabályok és elvárások mozgatják. A kultúrkör, amiben az adott ember a mindennapjait éli, eleve meghatározza a „mozgásterét”.
A családi állapot, az anyagi helyzet, a társadalmi státus, a baráti kör szokásai, az életkor, az iskolázottság befolyásolja a világról alkotott képünket, a világban betöltött helyünket.
A KÖRNYEZET
Természetesen közvetlen környezetünk szokásai hatnak a legjobban ránk. A családból hozzuk alapvető szokásainkat, majd felnőtté válva kialakul a saját világképünk, és ahogy az évek folynak, egyre bölcsebbek és tapasztaltabbak leszünk. Mivel társadalomban, más emberi egyedek között élünk, fontos, hogy a velük való érintkezésünk optimális és józan legyen. El kell fogadnunk egyes szabályokat és be kell tartanunk bizonyos elvárásokat, mert csak akkor nevezhetjük magunkat kultúrlénynek, ha a környezetünk is annak tart minket.
TISZTELET, ÓVÁS, MEGBECSÜLÉS ÉS SEGÍTSÉGADÁS
Korunk új gentlemanjeinek a régieket idézve és az ő nyomdokukba lépve példát kell mutatniuk előzékenységből, udvariasságból és jó modorból, el kell fogadniuk a nők, a gyermekek, az idős emberek és a fogyatékosok feltétlen tiszteletét. Minden cselekedetünk és minden, az élet által produkált viselkedés helyes mozgatója a tisztelet, az óvás, a megbecsülés és a segítségadás.
A NŐ ELSŐBBSÉGE
A nővel szemben az udvarias, előzékeny viselkedés az az alap, ahonnan kiindulhatunk. A jó modorú ember a nőt tisztelettel és udvariassággal veszi körül, igyekszik őt a fizikai terhektől mentesíteni, a mindennapjait kényelmessé, kellemessé tenni. Ez a felfogás természetesen már a történelem kezdete óta csak a módosabb, jobb életkörülmények között élő rétegek között volt szokás. Mondhatjuk azt is, csak a jómódúak engedhették meg maguknak azt, hogy ezekkel a kifinomult szabályokkal törődjenek. A többség a mindennapok megélhetésével foglalkozott, az iparos, a zsellér és jobbágy családokban, később pedig az ipari munkás családoknál nem igen maradt idő és energia az efféle udvariaskodásokra.
NEM CSAK FORMÁLIS UDVARIASSÁG
A nők eme kiemelt helyzete persze évszázadokon keresztül némileg álságos volt, mert miközben az előkelő hölgyeket előreengedték az utcán és felsegítették őket a kocsira, semmilyen beleszólást nem kaptak az élet formálásába. Ezen kettős mérce alól csak a magasabb rangú nők voltak kivételek. Az emancipációs mozgalmak és a gondolkodás megváltozásának eredményeként ma már nem beszélhetünk ilyen kettős világról, a nők ma egyenrangúak, de velük szemben továbbra is elvárt az udvariasság. Sokan megkérdőjelezik ezen viselkedési elemek korszerűségét, amit az új világgal, az egyformasággal magyaráznak, de a klasszikus, jól nevelt gentleman a nőkkel szemben ma is úgy viselkedik, mint tették azt letűnt idők urai száz évekkel korábban.
---
A FORMA A RENDEZŐELV
A társadalmi hovatartozást – nem egyszer a hovatartozás vágyát – a viselkedési normák (a jó házból való származás) befolyásolták. Aki a társadalom magasabb régióiban érvényesülni vágyott, annak jó volt tisztában lennie az elvárásokkal, a viselkedési szabályokkal, az illemmel és jó modorral.
A megfelelő viselkedési szabályok nem ismerése, illetve ezek elvétése rosszallást, bizonyos körökből a biztos kizárást vonta maga után. A társadalmi érintkezés szabályai tehát továbbra is fontosak maradtak, egy jó házból való embernek illett tisztában lennie a legapróbb részletekkel is.
---
AZ EMBEREK TÁRSAS ÉRINTKEZÉSÉRŐL
Adolph Freiherr von Knigge, az 1752- ben született német kisnemes volt az első, aki a társadalomban elvárható viselkedési szabályokat kötetbe rendezte. Knigge, akinek a neve ma számos nyelven szinonimája a jó modornak és helyes viselkedésnek, 1788-ban adta közre „Über den Umgang mit Menschen” (Az emberek társas érintkezéséről) című kötetét, amely a mai napig alapját képezi az emberi érintkezések szabályozásának.
A társadalmi fejlődés felgyorsulása az emberek közötti érintkezés szabályait is egyre jobban fellazította, fogalmazhatnék úgy is, hogy a rohanó világban nem maradt idő a finomkodásra, a kifinomultságra, a kommunikáció egyre célratörőbb és direktebb lett.
---
MÁRIA KULTUSZ
Az úgynevezett európai vagy kontinentális kultúrkörben az idők kezdete óta természetes szabályként működik a nő elsőbbsége. Kultúr- és vallástörténészek véleménye szerint ez a keresztény vallás Mária kultuszára vezethető vissza. Máriának hódolat, tisztelet és feltétlen védelem jár, ő az a nő, akit minden más nőben védelmezni és óvni illik, ezért a nőkkel szemben az előzékenység, a „lovagias”viselkedés évezredek óta magától értetődik.
Egy modern gentlemannek tökéletesen otthon kell lennie a társas érintkezések minden formájának szabályrendszerében, és nem árt ismernie azok gyökereit, kialakulásuk történetét, miértjét sem. A szabályok három alapvető csoportját különböztetjük meg: illem, etikett, protokoll.
ILLEM
Az emberi élet megjelenése óta az egymással kapcsolatban lévő emberek minden történelmi korban kialakították az adott rendszernek leginkább megfelelő, az igényekhez leginkább illeszkedő viselkedési rendszert, az adott kor szokásaihoz, vallásához és történelmi helyzetéhez leginkább illeszkedő illemet. Azokat a kommunikációs módozatokat, amelyekkel az egymás közötti kapcsolattartást lefolytatták. Kialakult a mit illik és miért, a hogyan és mikor számos szabályrendszere.
ETIKETT
Elfogadottá váltak a családon és a tágabb közösségeken, a hadseregen és a hatalmi szervezeteken belüli írott és íratlan, a szokáson alapuló, de egyre inkább megkívánt szabályok. A feudális társadalmak csúcspontján az udvari viselkedés szigorú szabályozása, az etikett állt, ez mindent meghatározott és szigorúan szabályozott, a mit, mikor és ki tehet szabályrendszer hármassága mindennél fontosabb volt. Maga a cselekvés lefolytatása vált elsődlegessé, mondhatni a célnál lényegesebb lett maga az eszköz, a viselkedés fontosabb lett mindennél. Az eti¬¬kett ilyen túlburjánzása vezetett odáig, hogy a veszélyben lévő uralkodó életét adott esetben nem mentették meg, mert nem volt ott az, aki ezt akkor és ott az elvárásoknak megfelelően megtehette volna.
PROTOKOLL
A polgári társadalmi berendezkedés elterjedésével – és a királyi udvarok modernizálódása folytán – a fent bemutatott szabályrendszerek háttérbe szorultak, és az emberek közötti érintkezésnek konszolidáltabb és ésszerűbb formái alakultak ki. A társas érintkezés formális szabályait ma a protokoll tartalmazza, ez a szabálygyűjtemény ad választ az állami és diplomáciai érintkezés kérdéseire, a viselkedésre, az elvárt magatartásra.
GENTLEMAN CODEX
Meggyőződésem azonban, hogy ebben a rohanó és egymásra egyre kevésbé figyelő világunkban is vannak olyan nélkülözhetetlen illembeli szabályok, amelyeket az embereknek érdemes ismerniük és betartaniuk. Biztos vagyok abban, hogy az illedelmes viselkedés ismét illő lesz, talán egyenesen divatos is, hiszem, hogy az emberek többségének elege van a körülöttünk burjánzó udvariatlanságból, nemtörődömségből és eltúlzott lazaságból. Nem a régmúlt idők etikettjét vagy a hivatalos érintkezésekben a mai napig használt protokollt kell a mindennapokban alkalmaznunk, hanem az egymás közötti kulturált élet, az illem és a jó modor szabályait. A Gentleman Codex témája a minket ma körülvevő világ a maga problémáival, viselkedési kérdéseivel. Kezdve a családi élettől az utazáson át a terített asztalig vagy akár a helyesen megszerkesztett névjegykártyáig. A jó stílus, a helyes manír ma, a XXI.században is lényeges eleme a kommunikációnknak, általa szebbé tehetjük napjainkat és a környezetünk hangulatát.
ELVÁRÁSOK ÉS SZABÁLYOK
Az emberek között a hétköznapi életben kialakult, részben íratlan, részben írott érintkezési szabályokat összefoglaló néven viselkedési szabályoknak, viselkedési, érintkezési normáknak, szokásoknak nevezhetjük. Ezek a viselkedési szabályok egyrészt történelmi eredetűek, a nemiség által meghatározottak, másrészt pedig a modern kor, a körülöttünk lévő és felmerülő új kérdések, illetve az ezekre adott válaszok összessége.
A világon élő több milliárd ember hétköznapjait a közvetlen környezetük elvárásai, a helyi szabályok és elvárások mozgatják. A kultúrkör, amiben az adott ember a mindennapjait éli, eleve meghatározza a „mozgásterét”.
A családi állapot, az anyagi helyzet, a társadalmi státus, a baráti kör szokásai, az életkor, az iskolázottság befolyásolja a világról alkotott képünket, a világban betöltött helyünket.
A KÖRNYEZET
Természetesen közvetlen környezetünk szokásai hatnak a legjobban ránk. A családból hozzuk alapvető szokásainkat, majd felnőtté válva kialakul a saját világképünk, és ahogy az évek folynak, egyre bölcsebbek és tapasztaltabbak leszünk. Mivel társadalomban, más emberi egyedek között élünk, fontos, hogy a velük való érintkezésünk optimális és józan legyen. El kell fogadnunk egyes szabályokat és be kell tartanunk bizonyos elvárásokat, mert csak akkor nevezhetjük magunkat kultúrlénynek, ha a környezetünk is annak tart minket.
TISZTELET, ÓVÁS, MEGBECSÜLÉS ÉS SEGÍTSÉGADÁS
Korunk új gentlemanjeinek a régieket idézve és az ő nyomdokukba lépve példát kell mutatniuk előzékenységből, udvariasságból és jó modorból, el kell fogadniuk a nők, a gyermekek, az idős emberek és a fogyatékosok feltétlen tiszteletét. Minden cselekedetünk és minden, az élet által produkált viselkedés helyes mozgatója a tisztelet, az óvás, a megbecsülés és a segítségadás.
A NŐ ELSŐBBSÉGE
A nővel szemben az udvarias, előzékeny viselkedés az az alap, ahonnan kiindulhatunk. A jó modorú ember a nőt tisztelettel és udvariassággal veszi körül, igyekszik őt a fizikai terhektől mentesíteni, a mindennapjait kényelmessé, kellemessé tenni. Ez a felfogás természetesen már a történelem kezdete óta csak a módosabb, jobb életkörülmények között élő rétegek között volt szokás. Mondhatjuk azt is, csak a jómódúak engedhették meg maguknak azt, hogy ezekkel a kifinomult szabályokkal törődjenek. A többség a mindennapok megélhetésével foglalkozott, az iparos, a zsellér és jobbágy családokban, később pedig az ipari munkás családoknál nem igen maradt idő és energia az efféle udvariaskodásokra.
NEM CSAK FORMÁLIS UDVARIASSÁG
A nők eme kiemelt helyzete persze évszázadokon keresztül némileg álságos volt, mert miközben az előkelő hölgyeket előreengedték az utcán és felsegítették őket a kocsira, semmilyen beleszólást nem kaptak az élet formálásába. Ezen kettős mérce alól csak a magasabb rangú nők voltak kivételek. Az emancipációs mozgalmak és a gondolkodás megváltozásának eredményeként ma már nem beszélhetünk ilyen kettős világról, a nők ma egyenrangúak, de velük szemben továbbra is elvárt az udvariasság. Sokan megkérdőjelezik ezen viselkedési elemek korszerűségét, amit az új világgal, az egyformasággal magyaráznak, de a klasszikus, jól nevelt gentleman a nőkkel szemben ma is úgy viselkedik, mint tették azt letűnt idők urai száz évekkel korábban.
---
A FORMA A RENDEZŐELV
A társadalmi hovatartozást – nem egyszer a hovatartozás vágyát – a viselkedési normák (a jó házból való származás) befolyásolták. Aki a társadalom magasabb régióiban érvényesülni vágyott, annak jó volt tisztában lennie az elvárásokkal, a viselkedési szabályokkal, az illemmel és jó modorral.
A megfelelő viselkedési szabályok nem ismerése, illetve ezek elvétése rosszallást, bizonyos körökből a biztos kizárást vonta maga után. A társadalmi érintkezés szabályai tehát továbbra is fontosak maradtak, egy jó házból való embernek illett tisztában lennie a legapróbb részletekkel is.
---
AZ EMBEREK TÁRSAS ÉRINTKEZÉSÉRŐL
Adolph Freiherr von Knigge, az 1752- ben született német kisnemes volt az első, aki a társadalomban elvárható viselkedési szabályokat kötetbe rendezte. Knigge, akinek a neve ma számos nyelven szinonimája a jó modornak és helyes viselkedésnek, 1788-ban adta közre „Über den Umgang mit Menschen” (Az emberek társas érintkezéséről) című kötetét, amely a mai napig alapját képezi az emberi érintkezések szabályozásának.
A társadalmi fejlődés felgyorsulása az emberek közötti érintkezés szabályait is egyre jobban fellazította, fogalmazhatnék úgy is, hogy a rohanó világban nem maradt idő a finomkodásra, a kifinomultságra, a kommunikáció egyre célratörőbb és direktebb lett.
---
MÁRIA KULTUSZ
Az úgynevezett európai vagy kontinentális kultúrkörben az idők kezdete óta természetes szabályként működik a nő elsőbbsége. Kultúr- és vallástörténészek véleménye szerint ez a keresztény vallás Mária kultuszára vezethető vissza. Máriának hódolat, tisztelet és feltétlen védelem jár, ő az a nő, akit minden más nőben védelmezni és óvni illik, ezért a nőkkel szemben az előzékenység, a „lovagias”viselkedés évezredek óta magától értetődik.
